55 kilométer több mint másfél óra alatt

Kelet-Magyarország kevés vasútállomásán van jukka és pálma. A 106-os vonalon fekvő Sáránd és Pocsaj ilyen. Az egzotikus növények mellett azonban ott rikít a jellegzetes sárga szín, amivel a menetrendváltozásokat, -korlátozásokat és pótlóbuszosztatást jelzi az utasoknak a MÁV. Mindez tökéletesen szemlélteti a Debrecentől a román határ mentén fekvő Nagykerekiig húzódó 106-os vasútvonal helyzetét. 2012-ben elindult itt az Értől az óceánig – vasútfejlesztés a Biharban nevű, helyi vasutasok és önkormányzatok összefogásából és ötletei nyomán meginduló projekt, amelyről a vasutas szaklapok mint ritka, de nagyon is követendő, alulról jövő kezdeményezésről számoltak be. Része volt a projektnek a jukka és a pálma is, valamint a vonalon mindenhol megtalálható tulipánmintás kukák is, de persze jóval komplexebb volt ennél: felújítottak számos állomást, többük mellett buszmegállót is létrehoztak, ahova valós idejű utastájékoztatóban is követhető, összehangolt menetrendek szerint érkeztek a járatok. Azért is volt nagy jelentősége annak, hogy ez a félmilliárdos fejlesztés megvalósult, mert 2009-ben még megszüntetendő vasúti szakaszként emlegették a Trianont megelőzően egészen a Körös-parti Párizsig, Nagyváradig, utána már csak az ezerfős Nagykerekiig húzódó vonalat. Az Ady Endre verséről elnevezett fejlesztéscsomag csúcsa az lett volna, hogy újra közvetlen járat – konkrétan tramtrain – közlekedjen Debrecentől Nagyváradig, de ez meghiúsult. • A szép tervekből mi valósult meg a vonalon?• Miért és mennyivel emelkedik most a menetidő?• Mit szólnak a helyzethez a helyiek? A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap október 17-ig kapható 2024/41. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!