A betiltott labdarúgó-mérkőzések

Száz évvel ezelőtt a szabadkai labdarúgó-szurkolók arra készülhettek, hogy két izgalmasnak ígérkező mérkőzést is láthatnak városukban. A Szegedi Atlétikai Klub csapata 1924 szeptemberében az SZHSZ Királyságban tett egy körutat, aminek során Szabadkára is ellátogattak volna. A politika azonban közbeszólt, és a sportesemények végül elmaradtak. De mi történt pontosan? Miért tiltottak be két labdarúgó-mérkőzést? E heti tárcánkban ennek az esetnek a részleteit ismertetjük. A szegedi csapatnak a délszláv állambeli körútjáról a Jugoszláv Sportélet című szabadkai sportújság 1924. szeptember 22-ei száma adott hírt. Ekkor azonban még úgy tűnt, hogy a szabadkai meccseknek nem lesz akadálya. „Szombaton és vasárnap Beogradban játszott a Szegedi AK, szerdán a Sombori Amatőr vendégei lesznek a szegediek. 26-án és 27-én pedig (szombaton és vasárnap) Suboticára jön a SzAK. Nem ismeretlen a Sportélet olvasói előtt, hogy Subotica különleges bánásmódban részesül, a szégyenbélyeg amelyet Subotica homlokára sütöttek még nem sikerült tisztára mosni. Nem elég az, hogy a SzAK megkötötte a megegyezést a suboticai csapatokkal, nem elég az, hogy a szegediek megszerezték a beutazási engedélyt, sőt még az sem hoz teljes bizonyosságot, hogy a szegedi együttes már országunkban tartózkodik és itt lejátszott néhány mérkőzést, Suboticán mégis csak akkor játszhat, ha erre külön engedélyt ad a belügyminisztérium. Ezt az engedélyt, – mint értesültünk – megadta a minisztérium.” – írták a lapban. A fentiek mellett hozzátették, hogy a szegediek szombaton a SAND-dal, vasárnap pedig a Bácskával mérkőznek meg. Az utóbbi jól ismert szabadkai csapat, amelyet 1901-ben alapítottak és ma is létezik. A SAND-ot (Subotičko Atletičko Nogometno Društvo) 1920-ban alapították és számos sikert ért el a két világháború között a délszláv állam labdarúgó-bajnokságában. 1945-ben azonban a csapatot megszüntették. A Jugoszláv Sportélet szeptember 29-ei száma viszont már arról adott hírt, hogy a két szabadkai meccsre nem kerülhet sor. „A SAND főtitkárának, Fischl és Hecht intéző informálására azt irtu[k], hogy a suboticai szereplés biztosítva van, amennyiben a rendező egyesület birtokában van a miniszteri engedélynek. Közben azonban egészen más történt, a szegediek hétfőn este Suboticán keresztül utaztak Somborba, ahol az Amatőrön kívül csütörtökön a Sporttal is mérkőztek. Ezen idő alatt a suboticai egyesületek minden követ megmozgattak, hogy a »kilátásba helyezett« miniszteri engedély írásban is meg érkezzék. Pénteken azután érkezett is egy távirati utasítás a suboticai főispánhoz, amelyben a belügyminiszter megtiltja a SzAK suboticai szereplését. A két bajban levő egyesület az utolsó percekben még minden lehetőt elkövetett, hogy a miniszteri intézkedés megmásitását kieszközölje. Két országgyűlési képiviselőt megnyertek az ügy támogatására, mindez azonban hiába volt. Az ügy érdekében interveniáló képviselők a minisztertől megtudták, hogy nemcsak Suboticán, hanem az egész Vajdaságban hat hónapig nem játszhatnak magyarországi csapatok.” – olvashatjuk a lapban, majd alább hozzátették: „Az interveniálók magától a minisztertől tudták meg azt is, hogy ezen intézkedésre a budapesti »Nép« címü hecclap gálád rágalmai szolgáltattak okot. Ez a lap, amely mást sem tesz, mint féktelen izgatásaival bajt okoz, a Szegedi Vasutas itteni szereplését hazugságtól és rágalmaktól hemzsegő irredenta cikk megírására használta fel. Hogy mi minden volt ebben a cikkben, nem is tartjuk megengedhetőnek, de fontosnak sem közlését. Akik olvasták, megbotránkoztak rajta már akkor.” A Jugoszláv Sportélet írása tehát balladai homályban hagyja a meccsek betiltásának pontos okát. Szerencsére, azt amit a sportújság nem írt meg, a Bácsmegyei Napló című szabadkai napilap szeptember 27-ei számában megtalálható: „A belügyminisztérium elutasító rendeletének előzményei még a Szegedi Vasutasok szuboticai ittartózkodása idejére nyúlnak vissza. A jónevű szegedi bajnokcsapat júniusban a Bácskával és ZsAK-al mérkőzött és erről a túráról a Nép cimü budapesti fajvédő lap tendenciózus és hazug tudósítást közölt, azt írván többek közt, hogy a szegedi Vasutasok csapatát Szuboticán tüntető szimpátiával fogadták, elhalmozták a játékosokat virággal, sőt tiszteletükre elénekeltek egy irredenta nótát is. A Nép beszámolójából természetesen egy szó sem igaz, de a lap közleményéről tudomást szerzett a belügyminisztérium, a mely ettől kezdve nem adott Szuboticára játszási engedélyt a magyar csapatoknak, annak ellenére sem, hogy a szuboticai hatóságok a minisztérium felszólítására jelentették, hogy a szegedi csapat szuboticai szereplésekor semmi tüntetés nem volt és hogy a budapesti lap közleménye minden alapot nélkülöző koholmány. A Szegedi AK csapata a mérkőzések letiltása miatt pénteken délután Horgoson át hazautazott Szegedre.” – írta pontosan száz évvel ezelőtt a Bácsmegyei Napló.