A biztosítók ritkán fizetnek az ártérben keletkezett károk után

Miközben a politikusok, pártvezetők egymásra licitálnak az árvízi védekezésben, önkéntesek tízezrei dolgoznak a gátakon, hogy megóvják az áradással fenyegetett területeket. Bármekkora is az igyekezet, biztosan sokan lesznek, akiknek kárt okoz a mostani dunai árvíz. Különösen az ártérben élőket, ingatlanjaikat, értéktárgyaikat fenyegeti a veszély. Bár azt gondolná az ember, hogy jól megkötött biztosítás birtokában igényt tarthat az árvíz okozta károk megtérítésére, az esetek nagy részében nem így van. Az ingatlanbiztosítási szerződések jellemzően kizárásokat alkalmaznak az árvízi károk esetén. Ez azt jelenti, hogy a vízügyi hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkezett károkra nem fizet a biztosító – mondta kérdésünkre Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetségének szóvivője. Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója kérdésünkre arról beszélt, hogy a biztosító köt ugyan lakásbiztosítást az ártérben épült házakra, árvízi kár esetén azonban az esetek többségében nem fizet, amennyiben kizárta ezt a szerződésben. Ha ez a kizárás nem szerepel a szerződésben, akkor köteles fizetni. Ugyancsak köteles fizetni, ha egy korábban épült ingatlan az építés idején nem árvízi térnek minősített területen épült, majd a vízszint emelkedése miatt mégis oda került, és a besorolás változását nem rögzítette a biztosító a szerződés módosításával. A Dunakeszin átvágott gát miatt víz alá került mezőgazdasági területek tulajdonosainak esetleges kártérítése kapcsán az igazgató elmondta, hazánkban a mezőgazdasági területeknek alig két százalékára kötnek biztosítást, így ebben az esetben is inkább arra lehet számítani, hogy az állam beszáll a kártalanításba, ahogy más esetekben is megtette már. Annál is inkább, mert a meglévő gátban bízva a gazda számíthatott arra, hogy a védmű a földjeit is megóvja az árvíztől. A hír kapcsán, amely szerint szeptember első két hetében jelentősen emelkedett a lakásbiztosítást kötők száma, Lambert Gábor felhívta a figyelmet, a biztosítók általában 15-30 napos kivárási időt kötnek ki a szerződés megkötésekor. Vagyis csak ezen időszakot követően lép életbe a biztosítás. – Így hiába kötött valaki a bécsi árvízről szóló híreket követően biztosítást, még akkor is kicsi az esélye, hogy mostani árvíz miatt keletkezett kárát kifizeti a biztosító, ha az ingatlan nem ártérben található – fogalmazott. A lakásbiztosítás-szerződések megkötésével, karbantartásával kapcsolatosan a következőket tanácsolta a szóvivő. A szerződés aláírása előtt érdemes alaposan végiggondolni, mekkora az ingatlanunk értéke, mert kár esetén ehhez igazodik a kártérítés nagysága. Ugyancsak tételesen érdemes vagyontárgyainkat felsorolni, ugyanezen okból. Általános, hogy a biztosító évente a KSH által közölt inflációval emeli a biztosítási összeget, amely egyben az ingatlan értékének – így a szerződésben rögzített biztosítási összegnek, vagyis a kártérítés felső határának – emelkedését is eredményezi. Előfordulhat azonban, hogy így is alulbiztosítottakká váltunk, vagyis a biztosítási összeg nem fedezi a tényleges vagyoni helyzetünket (esetleg mert bővítettük az ingatlant, és erről még nem értékesítettük a biztosítót), így bármikor kezdeményezhetjük szerződésünk módosítását, aktualizálását, ami ugyan magasabb díjtételt eredményezhet, ám egyben az esetleges biztosítási összeg emelkedését is jelenti. Besnyő Márton arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben az ingatlan nem tartozik a kizárások alá, akkor a biztosító kifizeti a teljes kárt, feltéve, hogy nem alulbiztosított az ingatlan. Elvárás ugyanakkor, hogy a biztosított tegyen meg mindent a kár elhárítása érdekében. – Általános elv ugyanakkor a biztosításoknál, hogy mindig a helyreállítási értéket – vagyis amennyiért az adott pillanatban felépíthető az épület, vásárolható meg a használhatatlanná vált vagyontárgy – fizeti a biztosító. Azért fontos ez, mert közkeletű tévedés, hogy egy kiemelt területen lévő épület, családi ház megsemmisülése esetén annak piaci értékét fizeti a biztosító. Ugyanez érvényes a vagyontárgyakra is, vagyis egy 15 évvel ezelőtt vásárolt 2 millió forintos plazmatévé esetén is egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező készülék jelenlegi beszerzési értékét utalják a tulajdonos számára – magyarázta a részleteket a szakértő. A kertben keletkezett károkat szintén megtéríti a biztosító, ha kiegészítő biztosítást is tartalmaz a szerződés. Ebben az esetben az elpusztult növények pótlásának költségét állja a biztosító. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy több évtizedes fa megsemmisülése esetén nem egy 50 ezer forintos facsemete árát köteles fizetni, hanem akár egy igen drága – több százezer vagy akár milliós értékű – előnevelt fa árát. A kártérítés kifizetésének meggyorsítása érdekében a kár bekövetkeztét követően a lehető leghamarabb érdemes jelezni azt a biztosítónak, illetve fényképfelvételeket készíteni, amelyeken jól látható az ingatlant ért kárt. Praktikus tanács a fényképek készítésénél, hogy centivel, vagy valamilyen jól azonosítható tárggyal mutassuk a víz magasságát. A fényképek készítését követően azonban fontos elkezdeni a vagyontárgyak mentését, amennyiben erre lehetőség adódik. A garázsban álló autóban keletkezett elemi kár után pedig akkor fizet a biztosító, ha érvényes teljeskörű casco biztosítással rendelkezik az ügyfél. Ekkor is elvárható azonban, hogy gondosan járjon el, vagyis az előre jelzett árvíz esetén az autót biztonságos helyre vigye.