A Disney elnézést kér, amiért még nem tüntette el a “helytelen sztereotípiákkal” és “negatív kultúra-ábrázolásokkal” teli 1992-es Aladdin mesét

Megdöbbentő üzenet várja a Disney plusz előfizetőit, amikor úgy döntenek, hogy klasszikus mesékkel akarják eltölteni a szabadidejüket. A manapság egyre rosszabb és rosszabb produkciókat kitermelő stúdió ugyanis úgy döntött, hogy a profit reményében meg ugyan nem szabadul a régi, klasszikus meséitől, csupán megpróbálja a nézők kedvét elvenni attól, hogy fogyasszák ezeket az eredeti alkotásokat. Többször bebizonyította már a Disney, hogy a woke-kommunizmusnak való megfelelési kényszer miatt teljes önpusztításra is képes. Ennek első, talán leglátványosabb jele volt, amikor a stúdió megvette a Star Wars univerzumot, majd kínos és felesleges LMBTQ szálakkal is kiegészített, szánalmas folytatásokat készített neki. A filmek csúfos kudarcok voltak, sokan a mai napig próbáljuk elfelejteni a borzalmakat, amiket ott láttunk… A stúdió aztán beújított a raszta-hajú, fekete (élő szereplős) Kis hableány filmmel, amiben egyébként a legkisebb hiba volt a főszereplő választása, annyira rettentő rosszra sikeredett az egész feldolgozás. A nézők felháborodása azonban ezúttal sem volt elég jelzés a Disney kreatív stábjának, akik ezután úgy döntöttek, hogy egy Trump-szavazókat gyalázó, kolumbiai színésznő főszereplésével készítik el az új élőszereplős Hófehérkét, aminek már az előzetese is tömeges gyűlölethadjáratot kapott a nagyközönségtől.  Úgy tűnik azonban, hogy a saját sírját ásó stúdió az eredetét is eltörölné inkább, csakhát az új produkciók csúfos bukása miatt ezt a profit miatt nem teheti, inkább szánalmas próbálkozással “mentegeti” magát a “szörnyen” sztereotipikus régi mesék miatt. Ez a műsor negatívan és/vagy bántóan ábrázol bizonyos kultúrákat vagy embereket. Ezek a sztereotípiák kár a műsor készítésekor is helytelenek voltak, és helytelenek most is. A tartalom eltávolítása helyett úgy döntöttünk, hogy elismerjük annak káros hatását, tanulunk belőle, és beszélgetésre ösztönzünk mindenkit. Hiszen csak közösen tudunk létrehozni egy olyan jövőt, amelyben sokkal nagyobb együttérzéssel, elfogadással fordulunk egymáshoz. A Disney elkötelezett a világ népeinek gazdag sokszínűségét tükröző, inspiráló és felemelő történetek megalkotása iránt” – várja a döbbenetes üzenet a nézőket például az 1992-es Aladdin film elkezdése előtt a Disney+ streaming oldalon. Aki nem hiszi, annak itt a bizonyíték is. Walt Disney meg mindeközben forog a sírjában. Próbáltam megkeresni az eredeti Aladdin mesében a bántó kultúra-ábrázolást, de a gonosz Jafaron és a rosszindulatú papagáján kívül negatív ábrázolást nem találtam a mesében. Úgy tűnik a stúdió szerint sértő és bántó az az üzenet, hogy egy jólelkű kisember is lehet értékes ember, valamint, hogy a vagyon, a pénz és a hatalom nem teszi jobbá az embereket, sőt sokszor boldogtalanná is tehet. Jó, most nyilván nem fogom felsorolni, hogy ebben a mesében még milyen szép üzeneteket találhat a nosztalgiázni vágyó néző, vagy a világra rácsodálkozó kisgyermek, akinek a mesében megjelenő színes és izgalmas arab kultúra izgatottsággal töltheti el a gondolatait. Nem. Ez mind a Disney szerint a kukába való és olyan negatív dolog, amiből tanulni kell és amit javítani szükséges. Nevetséges vállalat lett ez a Disney, és akiben felmerült, hogy miért nem bojkottálom és mondom le az előfizetésem rájuk, annak csak annyival tudom magyarázni, hogy mert szeretném, hogy a fiam is megismerje majd azokat a valódi varázslatos történeteket, amiken én is felnőttem és amik – ha a Disney szerint nem is – szerintem valódi értékkel és fontos üzenetekkel bírnak. A stúdió fejesei meg menjenek a francba.  (Kiemelt kép: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson).