A fenntartható jövő küszöbén állva: Magyarország energiamixének helyzetértékelése az energiaválságot követően

Felértékelődött az energiamix szerkezetének jelentőségeA klímaváltozás elleni védekezés és a dekarbonizáció az energiaellátás és -felhasználás tudatos és hosszú távú átalakításával valósulhat meg. Az energiapolitika mindig is stratégiai terület volt, de az orosz–ukrán háború és az azt követő energiaválság hatására még inkább érezhetővé váltak a gazdaság egyensúlyát, a növekedési kilátásokat és a fogyasztói árakat érintő közvetlen és közvetett hatások. Ezért is aktuális a hazai energiafelhasználás mennyiségi és strukturális változásainak áttekintése.Cikkünkben kiemelten támaszkodunk energiagazdasági szakstatisztikákra, melyek fogalmi keretének értelmezésében nagy segítséget jelenthet az olvasó számára a gazdaság energiaellátása során végbemenő áramlások áttekintése. A bruttó rendelkezésre álló energia elsősorban az importból és a belföldi primer termelésből tevődik össze. A gazdaságban rendelkezésre álló energia egy része közvetlenül a végfogyasztókhoz kerül, míg a másik részét az átalakítási szektor dolgozza fel, ahol az elsődleges energiaforrások felhasználásával szekunder energiaforrásokat állítanak elő, például a szilárd fosszilis energiahordozókból, földgázból és nukleáris fűtőelemekből villamosenergiát, vagy a nyers kőolajból finomított kőolajtermékeket. A fosszilis és a megújuló energiaforrások felhasználását ezért a bruttó rendelkezésre álló energia arányában érdemes vizsgálni. A végső felhasználásra rendelkezésre álló energiának egy része nem-energetikai célból kerül hasznosításra, például ide tartozik a kőolaj vagy a földgáz vegyipari alapanyagként való felhasználása. Az energiaellátási lánc végén pedig a végső energiacélú felhasználás áll, ami alkalmas keretet nyújt az energiahatékonysággal kapcsolatos következtetések levonására, akár a fő gazdasági szektorok szerinti bontásban is. Az egységnyi hozzáadott értékre jutó energiafelhasználás csökkenése Európa-szerte is megfigyelhető hosszú távú folyamat. Az elmúlt években azonban az energiaválság következményeihez való alkalmazkodás felgyorsította az energiahatékonyság javulását és a megújuló energiaforrásokra való átállást. A földgáz és a kőolaj extrém mértékű áremelkedése az infláció megugrásával és a kereslet csökkenésével járt, miközben a felhasználás szerkezete is megváltozott. A gazdasági szereplők egyrészt energiafogyasztásuk racionalizálásával és energiahatékonysági beruházásokkal, másrészt az energiaforrások közötti helyettesítéssel védekeztek a magas energiaárak ellen. A nemzetközi trendekkel összhangban 2022-ben és 2023-ban hazánkban is úgy mérséklődött az energiafelhasználás, csökkent a fosszilis energia és nőtt a megújuló energia aránya. A jövőre nézve az a legfontosabb kérdés, hogy a válság által kiváltott energetikai folyamatok mennyire bizonyulnak majd tartósnak, azaz milyen mértékben indultak el a valódi strukturális változások a rövid távú válságreakciók mellett.  .