A harmadik világháború árnyékában: az orosz-ukrán háború újrarajzolja a világ térképét

Elemzők szerint a mostani ukrán helyzet már egy világháború előszobája lehet. A nagyhatalmak közötti feszültségek, a nukleáris fenyegetés és a gazdasági érdekek összefonódása egyre inkább előrevetítik egy harmadik világháború lehetőségét. Az ukrajnai háború, amely 2014-ben Oroszország Krím-félszigeti annexiójával kezdődött, mára a nemzetközi kapcsolatok egyik legkritikusabb problémájává vált. A konfliktus nemcsak regionális válságot idézett elő, hanem globális biztonsági fenyegetéseket is magában hordoz, egyes szakértők szerint akár a harmadik világháború előszelét is jelentheti – hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet.A harmadik világháború árnyékában: az orosz-ukrán háború újrarajzolja a világ térképét / Fotó: NurPhoto via AFPÚt az eszkalációhozOroszország 2014-ben megszállta a stratégiai jelentőségű Krím-félszigetet, megsértve Ukrajna szuverenitását és a nemzetközi jogot. A Nyugat gazdasági szankciókkal reagált, amelyek célja Moszkva elszigetelése volt. Ezt követően a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiókban oroszpárti szeparatisták fellázadtak, fegyveres konfliktust indítva. Bár a Minszki megállapodások célja a béke megteremtése volt, a tűzszünetek ismételten megszakadtak, miközben a NATO keleti erősítése tovább fokozta az orosz-nyugati feszültséget. A helyzet 2022. február 24-én érte el kritikus pontját, amikor Oroszország nagyszabású inváziót indított Ukrajna ellen. A Nyugat ekkor tovább szigorította a szankciókat, és jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújtott Kijevnek. Az Európai Unió például már több mint 84 milliárd eurónyi támogatást ítélt meg Ukrajna számára. Ugyanakkor a háborús segítségnyújtás megosztotta Európát, hiszen egyes vezetők szerint a fegyverszállítások csak tovább eszkalálják a konfliktust.Nukleáris fenyegetés és világháborús félelmekAz orosz elnök, Vlagyimir Putyin, többször hangsúlyozta, hogy a Nyugat közvetlen katonai beavatkozása vagy Oroszország elleni támadása nukleáris válaszhoz vezethet. Oroszország frissítette nukleáris doktrínáját, amely szerint a nyugati agressziót egy nagyszabású rakétatámadás is kiválthatja.Ez a fenyegetés különösen aggasztó, tekintve, hogy Ukrajna már kapott olyan nagy hatótávolságú rakétarendszereket, amelyek képesek Oroszország mélyebb területeit is elérni.Földi László titkosszolgálati szakértő három lehetséges konfliktustípust emelt ki:az ideológiai háború, amely a hagyományos és progresszív értékek összecsapását jelenti;a hagyományos fegyveres konfliktus, amelyet kevésbé tart valószínűnek, mivel a jelenlegi erőforrások nem elegendők egy világháborús szintű összecsapáshoz;végül legfenyegetőbb típus a nukleáris háború, amely szerinte beláthatatlan következményekkel járna.Földi László párhuzamot vont a jelenlegi helyzet és az első két világháború előtti időszak között, rámutatva a központosított gazdasági érdekek szerepére. Szerinte a globális instabilitás mögött az ideológiai és gazdasági szakadék mélyülése áll, amelyet az amerikai elnökváltás időszakának kockázatai is fokoznak. Az ukrajnai konfliktus pedig nem gyengítette meg Oroszországot, hanem erősítette nemzetközi kapcsolatait, például a BRICS-országokkal.