A hőség zavara

Lehetne már hidegebb! – fanyalognak sokan augusztus végén, szeptember elején, majd az örök elégedetlenek tél vége felé járva éppen azt szokták kívánni, hogy érkezzen a meleg, a tavasz és a jó idő – magam az előbbiek közé tartozom. Bizony, kánikulában jól esne néha egy kis hűsítő hidegfront, télen pedig a kemény mínuszok helyett néhány enyhébb nap, de a helyzet nem csak rajtunk múlik. Be kell látnunk, hogy a klasszikus évszakhatárok teljesen elmosódnak. Már nem lepődünk meg, ha szeptemberben 30, októberben pedig 25 Celsius-fok felett hőmérsékletet mérhetünk (bármennyire elegem is van ebből, hidegkedvelő lévén), és lassan eljön az az idő is, mikor októberben is simán csobbanhatunk majd a szabadtéri fürdőhelyeken. Valljuk be, azért jó érzés, ha szeptember második hetében már nincsenek 35 Celsius-fokok – az iskolások külön örülnek annak, hogy kellemesebb atmoszféra fogadja őket a légkondicionáló berendezések nélküli tantermekben – és ilyenkor jobban értékeljük azt is, ha pár fokkal hűvösebb napok következnek. Ha viszont jobban belegondolunk, van előnye az egyre inkább kitolódó nyári időnek. A kazánokat így jóval később kell csak bekapcsolni, a fűtési szezon kezdete későbbre datálható, így a klímaváltozás ebből a szempontból megkíméli a pénztárcánkat. Viszont amennyit nyerünk az őszi enyhe idővel, ugyanannyit bukunk aszályok, hőhullámok idején, hisz’ nem győzzük pótolni a talajból a hiányzó vízmennyiséget, ami viszont komoly költségekkel jár. Így vagy úgy, de az időjárás egyszer benyújtja nekünk a számlát.