A hozamokon túl: a valódi teljesítmény nyomában a befektetések világában

Az a szomorú helyzet áll fenn a befektetési alapok és minden más befektetési termék esetén, hogy a rangsorolás és összehasonlítás messze nem triviális és nem egyszerűsíthető le egyetlen kritériummal való rangsorolássá. Ingyenebédre ne számítson senki, mindennek megfizetjük az árát! „Több mint 50 százalékos hozamot is elérhetett az élelmes magyar; Száguldanak a befektetési alapok; Itt a magyarok új kedvence, amivel te is könnyesre keresheted magad” – ilyen és ehhez nagyon hasonló címekkel lehet találkozni több szakmai oldalon is, amikor a befektetési termékek vagy eszközosztályok hozamának az összehasonlítása kerül szóba. Nem csak a rövid távú hozam számít a befektetéseknél / Fotó: Anadolu via AFPEgy dolog van, ami a befektetésekben biztos, az pedig a bizonytalanságA cikkek egytől egyig csakis a hozamra helyezik a hangsúlyt, csupán elvétve emelik ki – vagy egyáltalán említik meg – a kockázatosságot. Persze attól még a rangsorolást az adott cikk megteszi, és ezzel azt a rendkívül fals üzenetet sugallja, hogy csakis a hozam az, ami egyedül számít.Egyetlen dolog van, ami biztos a befektetésekben, az pedig a bizonytalanság. Ingyenebédre ne számítson senki, mindennek megfizetjük az árát!És bizony a nagy hozamnak is van ára, amit kockázattal kell megfizetni. Ezt vélhetően a legtöbb szakember nagyon is jól tudja, viszont ennek ellenére a leggyakrabban mégsem így hasonlítják össze a befektetési alapokat. Adja magát a kérdés, hogy vajon miért lehet ez, ha minden szakmai posztgraduális képzésen vagy egyetemi kurzuson minden szakember megismerkedik a kockázat fogalmával? Nem szándékom ezt a kérdést megválaszolni, még ha lennének is tippjeim, de portfóliókezelőként kötelességemnek érzem, hogy erre felhívjam a figyelmet.Az a szomorú helyzet áll fenn a befektetési alapok és minden más befektetési termék esetén, hogy a rangsorolás és összehasonlítás messze nem triviális, és nem egyszerűsíthető le egyetlen kritériummal való rangsorolássá. Egy egyszerű példával élve: adott egy részvényalap, amely – tegyük fel – nyújtott egyéves időtávon 60 százalék hozamot, miközben a többi alap a részvényalapok között jellemzően 12-14 százalékot csinált ugyanezen az időtávon. Ez tényleg azt akarná jelenteni, hogy ez a legjobb alap, és jogos a késztetés, hogy ebből az alapból vásároljunk?Komplexen kellene értékelni a befektetéseketA késztetéstől most eltekintve, megadok pár egyéb információt. Tegyük fel, hogy ebben az alapban a következő országokból/régiókból tartanak részvényeket: Oroszország, Dél-Amerika és Dél-Afrika. Azt hiszem, érződik, hogy bizony jelentős mögöttes kockázat rejlik ebben az alapban, ami épp ebben az évben hozamként képződött meg. Továbbmegyek, ha visszanézem a historikus teljesítményét, akkor pedig azt látom, hogy a hároméves hozam 6 százalék, ötéves história pedig nem áll rendelkezésre. Ha 60 százalék hozama volt az elmúlt egy évben, de végül hároméves horizonton mégis csupán 6 százalékot realizálhatott a befektető, akkor nem kis esést produkálhatott előtte.