A jelek szerint csak szavakban fontosak a „nyuggerek”

Évente, januártól novemberig, 11 hónap alatt több, mint 100 ezer nyugdíjas veszíti életét a KSH statisztikái szerint. A nyugdíjak reálértékének KSH által kimutatott növekedése csupán abból adódik, hogy a nyugdíjasok egy viszonylag alacsony nyugdíjjal rendelkező része meghal, másfelől viszont az újonnan belépők magasabb kezdőnyugdíjjal kezdik meg idős éveiket. „A kormánynak szavakban fontos a nyugdíjak vásárlóértékének fenntartása, ezt mintegy vívmányként mondják a nyugdíjasoknak, a valóságban azonban az aktív keresők jövedelmének reálértéke emelkedik, ezzel szemben a nyugdíjasokét egy életre befagyasztják. Ez aligha vívmány” – mondta a Hírklikknek Herczog László, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) tanácsadó testületének elnöke. A jelenlegi gazdasági helyzetet nézve, a nyugdíjprémium reménye aktualitását vesztette. A jogszabály szerint, ha az infláció legalább 1 százalékponttal meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor visszamenőleges hatállyal jár a kiegészítő nyugdíjemelés, vagyis nyugdíjkorrekciót kell végrehajtani. Ha ennél kisebb az eltérés, akkor novemberben egy összegben kapják meg az egész évre vonatkozó különbözetet az idősek, és az ezzel növelt összeg lesz a következő évi nyugdíjemelés alapja. 2024-ben – finoman szólva – „enyhe” GDP növekedéssel számol a Nemzetgazdasági Minisztérium, bár először 4,5 százalék volt a terv, de még ha ez teljesült volna, annak alapján sem számíthatnának nyugdíjprémiumra a nyugdíjasok. A másik feltétel – a költségvetési hiánycél – szintén nem teljesült. .