„A jövő a tapasztalatban rejlik”: országos előadás-sorozat indult a nyugdíjasok munkavállalásáról

Sokáig élt a magyar társadalomban az a berögződés, hogy a nyugdíjas kor beköszöntével az addig pezsgő életritmus törvényszerűen lelassul, a munkát felváltja a rejtvényfejtés, kertészkedés és megannyi pihentető dolog. A valóság viszont azt mutatja, hogy sok nyugdíjas még érez magában energiát, hogy a nyugdíjkorhatár után is aktív szereplője legyen a munkaerőpiacnak. Nekik 2017 óta van lehetőségük szövetkezeteken keresztül munkát vállalni. Jelenleg több tízezren dolgoznak így Magyarországon, viszont ez a szám a jövőben még jobban emelkedhet. December 11-én Budapesten kerül megrendezésre az országos előadás-sorozat következő eseménye, ahol a szövetkezetek adta lehetőségeket mutatják be. Hogy pontosan melyek is ezek a lehetőségek, arról Dolgos Attilával, a Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető alelnökével beszélgettünk. A december 11-i rendezvényt egy stratégiai megállapodás aláírása is színesíti, amely a VOSZ, az OSZT, a KÖZÉSZ és a DIÁKÉSZ között kerül megkötésre. A nyugdíjas szövetkezeteket legegyszerűbben úgy lehet elképzelni, mint egy háromszereplős rendszert: adottak a nyugdíjasok, akik nem elégednek meg az időskorral járó lassabb, pihentetőbb életmóddal és továbbra is szeretnének dolgozni. Ott vannak azok a cégek, akik a fluktuált munkaerőpiacon szeretnék, ha kollégáik sorában tudhatnának minél több tapasztalt, megbízható és lojális embert. Melléjük, pontosabban az összekötő szerepében közéjük érkeztek meg pár éve azok a nyugdíjas szövetkezetek, akik a magyar törvények adta lehetőségeket kihasználva segítenek a nyugdíjasoknak és ezeknek a cégeknek egymásra találni, egyfajta win-win helyzetet teremtve, ahol mindenki jól jár, több szempontból is. A témában megrendezésre kerülő programsorozat egyik fontos mérföldköve lesz a december 11-én, az ötödik kerületi Aranytíz Kultúrházba szervezett esemény, ahol minden szereplő – a cégek és a nyugdíjasok – hasznos ismereteket szerezhet a lehetőségekről. „2017 óta az iskolaszövetkezeti modellhez nagyon hasonlóan már nyugdíjasokat is lehet szövetkezeten keresztül foglalkoztatni, ugyanolyan rugalmas feltételekkel, munkáltatói és dolgozói járulékok nélkül, mindösszesen a 15 százalék szja-t kell befizetniük keresetük után. A gyakorlatban a nyugdíjas szövetkezetek a vállalkozásokkal kötnek megbízási szerződést, a nyugdíjasokkal pedig tagi jogviszonyt létesítenek. Így ez a hármas jogállás ad lehetőséget arra, hogy a nyugdíjasok a szövetkezet égisze alatt a számukra megfelelő cégnél dolgozhassanak” – mondta el Dolgos Attila. Magyarországon több, mint százötven ilyen szövetkezet létezik, ebből közel száz aktívan működik és pörgeti a régiók gazdaságát. Hogy milyen munkák közül válogathatnak a nyugdíjasok? „Rengeteg féle feladatot látnak el a nyugdíjasok a szövetkezet segítségével, de minden esetben az ő szaktudásukhoz és persze igényeikhez igazodnak ezek. Lehet szó IT-munkáról, mérnöki feladatokról, pénzügyről, kereskedelemről, egyszerűbb irodai, vagy könnyebb fizikai munkáról. A munkaerőpiac szinte teljes szegmensét lefedjük a szövetkezeti nyugdíjas munkavállalókkal.” Ez egy kvázi önkéntes vállalás a nyugdíjasok részéről, tehát megvan az a fajta szabadságuk, hogy ők döntik el hol és milyen formában dolgoznak – hangsúlyozta Dolgos Attila. Van olyan, aki hasonlóan az aktívkorúakhoz nyolc órában vállal munkát, mások csak hatban, négyben, vagy alkalmi jelleggel. „2023-ban mintegy 15 milliárdnyi árbevételt generált a szektor éves szinten, ami abszolút fejlődés a szövetkezetek indulása óta, egyedül a Covid miatt volt visszaesés, de azóta ismét emelkedő pályán van a szövetkezetben dolgozó nyugdíjasok aránya.” „A közérdekű nyugdíjas szövetkezetek nem kimondottan munkaerő-közvetítő vagy kölcsönző szervezetek, hanem vállalkozási, vagy megbízási szerződésekkel látják el a feladatukat ebben a rendszerben, de emellett van egy nagyon erős társadalmi szerepvállalási láb is” – hangsúlyozta Dolgos Attila. A szövetkezeti törvény is előírja, hogy kötelezően pénzt és energiát kell fordítani különböző programok szervezésére. Veszprémben ilyen a Pannon Egyetemmel közösen szervezett Nyugdíjas egyetem, de van olyan szövetkezet, ahol havonta ingyenes újságot adnak ki, máshol túrákat szerveznek, IT-képzéseket tartanak, hogy hogyan kell használni az internetet, a social médiát. Ez utóbbi egyébként különösen fontos a nyugdíjas szövetkezetek életében, hiszen az interneten való kapcsolattartás a tagjaikkal ebben az esetben is jelentősen megkönnyíti a munkájukat. „Számos tanulmány írja le, de a saját tapasztalatunk is az, hogy társadalmunk öregszik, az egészségben eltöltött életciklus pedig mostanra hosszabb lett, ez utóbbit viszont befolyásolja az aktivitás mértéke is. Azaz sokan addig egészségesek, amíg aktívak a mindennapok során. Akár a munkának, kirándulásoknak, vagy a családnak köszönhetően. A december 11-i programunk célja is az, hogy a nyugdíjasokat megismertessük ezekkel a lehetőségekkel. Hiszen törvényhozói oldalról sem az a cél, hogy újabb X évvel emeljél a nyugdíjkorhatárt, hanem hogy lehetőségeket kínáljanak az időseknek. Akár arra, hogy tovább dolgozzanak, pénzt keressenek a nyugdíjuk mellett, vagy egyszerűen a szociális igényeiket kielégítsék, új embereket ismerjenek meg, érdekes előadásokat hallgassanak, így komplexen az egész életminőségük fog javulni a szövetkezeteknek köszönhetően. Ez a korosztály magában hordozza azokat a tulajdonságokat, amit jelenleg csekély mértékben látunk a munkaerőpiacon. Ez a lojalitás, szakmaiság, felkészültség, megbízhatóság. Mind-mind olyan értékek, amelyek egy vállalkozás HR részlegén kiemelkedően fontosak.” A mostani december 11-i, az Aranytíz Kultúrházban megrendezésre kerülő eseményről Csomai Eszter, a rendezvénysorozat szakmai felelőse elmondta: „Összesen egy huszonhárom állomásos sorozat vette kezdetét, amit az OFA-val (Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.) közösen szervezünk meg, a témákat pedig úgy határoztuk meg, hogy azok a cégeknek és a nyugdíjasoknak egyaránt érdekesek, értékesek legyenek. Általában – így lesz Budapesten is – a délelőtti programok vállalkozói oldalról mutatják be a lehetőségeket, délután pedig az érdeklődő nyugdíjasok ismerhetik meg a legfontosabb tudnivalókat, valamint minden esetben készülünk valamilyen ismeretterjesztő, kulturális programmal is, továbbá meglepetés ajándékot is kapnak azok, akik eljönnek.” A kiemelt képen Dolgos Attila, a KözÉSZ alelnöke a programsorozat első, veszprémi állomásán.