A józan paraszti logika próbatétele

A jog és a társadalom szimbiózisából ered a szabályszerűség, hogy a társadalmi változások befolyásolják a jog átalakulását, a jog pedig hat a társadalmi viszonyok alakulására. Ennek eredményeképpen a jogalkotás révén olyan, az emberi magatartásra kötelező előírásokat hoznak létre, amelyekkel a jogalkotó konkrét társadalmi szituációkra reagál. Ezt szemlélteti a büntető törvénykönyv kiegészítési és módosítási tervezete is, az egyelőre még csak közvitán lévő dokumentum számos javaslatából tükröződik minden kétséget kizáróan a tavaly május 3-án és 4-én elkövetett tömeggyilkosságokat követően megfogalmazódott társadalmi igény. A vagyon elleni bűncselekmények csoportjába sorolt rablás, kifosztás, valamint kisebb értékű lopás bűncselekmények vonatkozásában szintén az aktuális társadalmi-szociális helyzet motiválhatta a módosítás szerzőit, erre utal ugyanis ezek indoklása. A szerzők a kisebb értékű lopás, az úgynevezett kis értékű lopás tekintetében a jelenlegi 5 ezer dináros határérték 15 ezer dinárra való növelését javasolták, az indoklás értelmében azért, hogy a büntető törvénykönyv ezen szakasza igazodjon az aktuális gazdasági körülményekhez. A kis értékű lopás egyik lényegbeli sajátossága, hogy a hatóság nem jár el hivatalból, a megkárosított magánvádlóként kezdeményezhet az elkövető ellen büntetőeljárást – a korábbi tapasztalat azt mutatta, hogy ezt csak a legkevesebben tették meg, inkább beletörődtek a kárba. Ellopni tehát kisebb értékű ingóságot is tilos, ugyanakkor a büntetőeljárás megindítása és az ügy képviselete a bíróság előtt a megkárosított átlagemberre – vagy ügyvédjére – hárul. Hasonló szellemben, és az előbb említett okból módosítanák a kifosztást és a rablást szabályozó szakaszokat is. A kifosztás esetében a büntetésenyhítést eredményező jelenlegi 5 ezer dináros határértéket 15 ezer dinárra növelnék, míg a rablás esetében most építenék be a törvénykönyvbe büntetésenyhítő körülményként az eltulajdonított dolog értékét – a javaslat szintén 15 ezer dinár. A rablás és a kifosztás esetében a „kisebb érték” nem befolyásolja a hatóság hivatalból való eljárási kötelezettségét. Ez utóbbi két bűncselekmény kapcsán fontos kiemelni, hogy elkövetésük során mindig jelen van az erőszak, a tettlegesség, a fenyegetés és/vagy a fegyverhasználat. A szerbiai közvéleményben csak kevesen elemezték az említett három bűncselekmény tekintetében javasolt módosítást, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke eddig szinte egyedül maradt véleményével, illetve tiltakozásával – legalábbis ami a parlamenti pártok képviselőit illeti. A november 1-ig tartó közvita első napjaiban dr. Pásztor Bálint felháborodásának adott hangot, rámutatva, hogy többéves küzdelmet követően mintegy tíz évvel ezelőtt sikerült elérnie a pártnak a kis értékű lopások összegének csökkentését 15 ezerről 5 ezer dinárra. Elmondta, az igazságügyi miniszternek már jelezte, beadvánnyal reagál a közvita keretében, és arra kérte, legyen partnere a VMSZ-nek abban, hogy az összeg ne változzon. Minden parlamenti eszközt kihasználnak az emberek tulajdona megvédésének érdekében, zárta írásos reakcióját a VMSZ elnöke.