A Karađorđe út

Szabadka köztéri szobrait, illetve szökőkútjait, csobogóit, emléktábláit és emlékjeleit, valamint közkeresztjeit bemutató sorozatunk után egy új sorozatot indítunk útjára, amelyben Szabadka utca- és térneveit mutatjuk be. Kiknek a nevét viselik városunk utcái és terei? Kik voltak ezek a személyek? Kinek nevét viselték korábban ezek az utcák? A többi között ezeket a kérdéseket igyekszünk megválaszolni. Eközben pedig az utcák kialakulásának története és Szabadka múltja is feltárul majd e sorozatban. A Karađorđe út az egykori Halasi út mai elnevezése, amely az I. szerb felkelés vezetőjének emlékét őrzi. Az idők során az út nyomvonala és elnevezése is többször változott. A Halasi út a Szabadkáról kivezető régi utak egyike volt. Különlegessége az, hogy nyomvonala az idők során többször is változott. Először a mai Lazar cár utcán vezetett észak felé, amelyből a Bajára vezető út ágazott el. Később az út nyomvonala áttevődött a mai Komor és Jakab tér, valamint a Zrínyi és Frangepán utca irányába. A XVIII. század végére újból nyugatra tevődött át a Halasi út, immár a mai nyomvonalra. Az út 1918-ig viselte elnevezését, majd az I. világháborút követő impériumváltás után új elnevezést kapott: Tököly Popovics Száva után Sava Tekelija utcának nevezték el. Tököly Povics Száva a pesti egyetem tanuló hallgatók 1838-ban létrejött nevelőintézetének a Tökölyanumnak (Tekelijanum) az alapítója volt. Tököly Száva 1761 és 1842 között a Habsburg Birodalomban élt szerb nemes, jogtudós volt. Nagy földbirtokai voltak Aradon. Szülővárosában Aradon szerb nyelvű általános iskolába járt, majd a gimnáziumot Budán végezte el. A jogi tanulmányait 1785-ben Pesten fejezte be, majd a következő évben ő volt az első szerb, aki jogi doktorátust szerzett. Tanulmányai befejezése után magas állami hivatalokat töltött be. 1804-ben az I. első szerb felkelés kitörése után vagyonát népe sorsának jobbra fordítására szánta. Jelentős összegekkel támogatta a szerb fiatalok oktatását. Élete végén vagyonát is erre a célra ajánlotta fel. Ebből jött létre a mai napig működő Tökölyanum. Tököly Szávát 77 éves korában a Szerb Matica vagyis a Matica Srpska életfogytiglani elnökévé választották meg. Pesten hunyt el. Aradon helyezték örök nyugalomra. Az út a II. világháború után kapta mai elnevezését. Karađorđe Petrović az I. szerb felkelés vezetője és a Krađorđević-dinasztija alapítója volt. Az 1804 és 1813 között lezajlott felkelés alatt, mint vozsd vagyis vezér állt Szerbia élén. E tisztségében igyekezett az országot felszabadítani a több évszázados török uralom alól, valamint megteremteni egy modern szerb állam alapjait. A felkelést azonban a törökök leverték. Karađorđe először a Habsburg Birodalomba, majd Oroszországba menekült. Az 1815-ös II. szerb felkelés sikere után 1817-ben hazatért. Tárgyalást kezdeményezett Miloš Obrenovoćtyal, annak érdekében, hogy közösen harcoljanak tovább a törökök ellen. Obrenovoć azonban embereivel megölette Szerbia korábbi vezetőjét. A gyilkosság megágyazta Karađorđe utódainak és az Obrenovoćok több évtizedes ellentétét, amely a XIX. századi szerb belpolitika fő törésvonalát is jelentette. Karađorđe leszármazottai a XIX. és a XX. század folyamán többször is ültek Szerbia trónján. Nyitókép: Az idők során az út nyomvonala és elnevezése is többször változott / Patyi Szilárd felvétele.