A Legfőbb Ügyészség visszautasítja a jogállamisági jelentéstevő állításait

Tineke Strik keddi sajtótájékoztatóján aggasztónak írta le a magyarországi helyzetet. A Legfőbb Ügyészség tételesen reagált a holland politikus által felsorolt állításokra. „Magyarország Ügyészsége visszautasítja az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevőjének ügyészséget érintő valótlan állításait” – írta szerdai közleményében a Legfőbb Ügyészség.A Legfőbb Ügyészség szerint a jelentéstevő valótlanságokat állít / Fotó: Róka László / MTIA kommünikében kiemelték, hogy az Európai Parlament Magyarország jogállamiságával foglalkozó új jelentéstevője, Tineke Strik a kedden tartott sajtótájékoztatója előtt az ügyészséggel nem konzultált, tőle adatokat nem kért, viszont a közösségi oldalán már a magyarországi látogatása előtt leírta, hogy szerinte mit fog itt tapasztalni.Kemény állításokkal állt elő a jelentéstevőA holland jelentéstevő kedden elmondta, hogy véleménye szerint az ügyészség és a legfőbb ügyész nem független Magyarországon. Az ügyészség szerint ezzel szemben tény, hogy a magyar ügyészi szervezet független a végrehajtó hatalomtól, a kormány vagy az igazságügyi miniszter nem utasíthatja a legfőbb ügyészt. Hozzátette, hogy független, illetve a parlament felé beszámolási kötelezettséggel rendelkező ügyészi szervezet működik az európai uniós tagországok közül Magyarországon kívül például Szlovákiában, Finnországban és Portugáliában is. A francia és a német ügyészi szervezeti modell pedig, amellett, hogy az igazságügyi miniszter utasíthatja és Franciaországban vissza is hívhatja az ügyészeket, erősen hierarchizált. Ez utóbbi ellen az uniós szervek nem emeltek kifogást. Ugyanakkor a magyar legfőbb ügyész egyedi ügyben utasítást nem ad. Olyan jogköre sincs, mint például a szlovák legfőbb ügyésznek, aki saját hatáskörben bármilyen ügyben folyó eljárást indokolás nélkül megszüntethet.Strik azon állítását is visszautasítják, amely szerint Magyarország az egyik legkorruptabb állam az EU-ban.Ezzel szemben az Eurobarometer 2023-as felmérése szerint a megkérdezettek esetében nagy különbséget mutat aközött, hogy mit gondolnak arról, mennyire elterjedt a korrupció hazánkban (88 százalék válaszolt akként, hogy elterjedt) és aközött, hogy a válaszadót érinti-e a korrupció a mindennapi életben. Ez utóbbi kérdésre 22 százalék válaszolt igennel, ami az uniós tagállamok középmezőnyébe teszi Magyarországot, és az uniós átlagos is 2 százalékponttal felülmúlja. Még nagyobb az eltérés az arra a kérdésre adott válasznál, hogy a válaszadó személyesen tapasztalt-e az elmúlt 12 hónapban korrupciós esetet, vagy volt-e tanúja: 9 százalék válaszolt igennel. Az ügyészség hatáskörébe ezen 9 százalék tartozik.