A magyar gazdaság alakulása: megérkezett a kormány reakciója – elmagyarázták, mi történik

A kiskereskedelmi üzletek árbevétele egy év alatt 6,3 százalékkal emelkedett, ami továbbra is elmarad a bérek jelentős mértékű nominális növekedésétől. A Nemzetgazdasági Minisztérium elmondta, mi ennek az oka, miért lassabb a kereskedelmi forgalom növekedése. Ahogy arról a Világgazdaság beszámolt, csütörtök reggel közreadta friss gyorsjelentését a KSH a magyar kiskereskedelem júliusi alakulásáról. A nyár közepéről a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,3, naptárhatástól megtisztítva 2,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest.A magyar gazdaság alakulása: megérkezett a kormány reakciója – elmagyarázták, mi történik / Fotó: Kovács TamásAhogy írtuk, önmagában az jó hír, hogy éves bázison minden hónapban növekedés történik a boltok forgalmában, van azonban egy másik mutató a kiskereskedelemben, amely továbbra sem ad különösebb életjelet. Ez pedig a havi alapú változás. A nyár közepén ebben semmilyen előremozdulás nem állt be, és a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene nem változott az előző hónaphoz, júniushoz viszonyítva.A magyar gazdaság alakulása: megérkezett a kormány reakciója – elmagyarázták, mi történikA kormányzat, egészen pontosan a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azonnal közleményben reagált a friss számokra. Ebben először is azt emelték ki, hogy júliusban is folytatódott a kiskereskedelmi forgalom növekedése, de azt sem kerülték meg, hogy az előző havi 0,2 százalékos mérséklődést követően, júliusban stagnált a kiskereskedelmi forgalom volumene.Rámutattak, hogy a kiskereskedelmi üzletek árbevétele egy év alatt 6,3 százalékkal emelkedett, ami továbbra is elmarad a bérek jelentős mértékű nominális növekedésétől. Egyúttal azt is kifejtették, mi ennek az oka, miért lassabb a kereskedelmi forgalom növekedése.A háztartások óvatos magatartása kitart, az óvatossági motívum lassú ütemben oldódik.Az adatok alapján az látható, hogy a magas jövedelemmel rendelkezők megtakarítanak, és külföldön fogyasztanak,a középréteg és az átlag alatti keresők pedig elsősorban lakásvásárlásra költik a pénzüket.Miközben az is megfigyelhető, hogy a lakosság az áruk vásárlása helyett a szolgáltatások és a turizmus iránti keresletét növeli.Mindez együttesen jelenik meg egyebek mellett a kiválóan alakuló turisztikai adatokban, illetve a külföldről történő internetes rendelések meredek emelkedésében is.