A német gazdaság hetedik csapása: az Intel nem építi meg a magdeburgi óriásgyárat

Szinte minden napra jut egy rossz hír a Magyarország számára fontos német gazdaságnak. Az Intel bejelentette mégsem fog bele 12 ezer milliárd forintos beruházásába Magdeburgban, még egy dolog, ami miatt főhet Scholz kancellár feje. Ahogy Közép-Európára az eső, a német gazdaságra úgy záporoznak a rossz hírek mostanában. Az amerikai csipóriás Intel mintegy két évvel elhalasztotta a gyárépítést a szász-anhalti Magdeburgban, ami azt jelenti, hogy a legalább 30 milliárd eurós (12 ezer milliárd forint) ipari beruházás talán soha nem is valósul meg. Német gazdaság: állnak a gépek Magdeburgnál, hatalmas csipgyárat épített volna az Intel, de már úgy látják, a kereslet nem indokolja a 33 milliárd eurós még úgy se, ha a német költségvetés majdnem tízmilliárddal hozzájárul  Fotó: AFPA változást a tervekben az Intel vezérigazgatója, Pat Gelsinger még hétfőn jelentette be egy levélben a vállalat alkalmazottainak, más hírekkel együtt. A bejelentések nem hogy megrázták a technológiai óriás részvényeit, az árfolyamuk 6,5 százalékkal megugrott – kellemes hír az idei több mint 50 százalékos esés után. A részvényeseknek nem fáj Magdeburg, és örülnek, miután a cég többek közt azt is közölte, hogy 3 milliárd dolláros csipmegrendelést kapott a Pentagontól.   Annál fájdalmasabb a döntés az utóbbi évtizedben stagnálásba süllyedt , sőt az utóbbi években visszaeső német ipar és a technológiai felzárkózásban reménykedő, hatalmas versenyképessége elmaradással és beruházási deficittel küszködő Európai Unió számára. A csipek és számítógépalkatrészek gyártása a 21. század egyik kulcsipara, ahol jelen van, az biztató gazdasági jel. Nemrégiben növeltük európai kapacitásunkat az írországi gyárunkon keresztül, ami a belátható jövőben a legfontosabb európai hubunk marad – idézi a német lap Handelsblatt a vállalat újrastruktúrálásával megbízott Gelsingert, aki a levélben azt is hozzátette, hogy az Elba-parti beruházás jövője a keresleten múlik majd.Az Európai Unió azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra itt gyártják majd a félvezetők egyötödét a világban. A Magdeburgba tervezett gyár a legnagyobb lehetett volna, amelyet a tavaly elfogadott uniós csiptörvény alapján támogattak volna, és megépülése nélkül kérdéses, tartható-e a brüsszeli cél.A belátható jövőben egyetlen csipgyár sem épül az európai kontinensen ebben a kategóriában, ami azt jelenti, hogy Európa a tengerentúli beszállítóktól marad függő helyzetben a mesterséges intelligenciához és az automata vezetést szolgáló magasteljesíményű félvezetőket illetően – füstölög egy másik, hírelemző cikkében a német üzleti lap.