A Nyugaton és Dél-Amerikában üzletelő albán bandák ugyan egyre nemzetközibbé lettek, a bevételeik jó részét azonban otthon mossák tisztára

Befektetés, legalizálás, profit visszaforgatás.  „Livia” egy övtáskában szállított alkalmanként 30 ezer svájci frankot Albániába. Családjához utazott haza ilyenkor Albániába a Franciaországban tanuló diáklány. Ezekről a megbízásokról a Balkan Insight internetes újságnak beszélt, természetesen nem a saját nevét használva. Összesen legalább 100 ezer svájci frankot vitt így át a határon. Amikor az újságíró megkérdezte, mit tud a pénz eredetéről? – az önkéntes futár csak vállrándítással felelt. Nem érdekel, honnan van a pénz – mondta az egyetemista -, annyi nekem elég, hogy rendesen megfizettek. Hogy miért éppen reá esett a választás? Olyan személyeket keresnek a megbízók, akiknek tiszta az erkölcsi bizonyítványuk, s közben szükségük van a pénzre – mondta. A Balkan Insight kiemeli: ha „Livia” lebukott volna a határellenőrzésnél, akkor is csak azért vonnák felelősségre, mert nem jelentette be, hogy nagyobb summát visz magával készpénzben. A pénzek nagy részének szállításáról különböző albániai és nyugat-európai szállító cégek és utazási irodák gondoskodnak. A rendszerint vendégmunkásokat, diákokat, néha turistákat szállító kisbuszok képesek kihasználni az ellenőrzés lazaságait és adott esetben a vámosok megvesztegethetőségét. A lap szerint 2023-ban az albániai határellenőrzéseken közel 2 millió eurót és 455 ezer angol fontot foglaltak le. Elsősorban a Durres-i kikötőben és Tirana repülőterén jött össze ez az összeg. A csempészeket csak a bejelentés elmulasztásért vonja őket felelősségre az albán bíróság, pénzmosásban való részvételért senkit nem ítéltek el. Pedig nagy az esélye, hogy kábítószerkereskedelem, embercsempészet, prostitúciós hálózatok működtetése és más bűnök hasznát hozták-vitték a gyanúsítottak.