A történelmi megbékélés egy évtizede

A magyarellenes atrocitások nyolcvanadik évfordulója, valamint a szerb–magyar megbékélés egy évtizede apropóján szervezett konferenciát a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság és a Szabadka város területén 1944-ben és 1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatok kegyeleti bizottsága a Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Az ünnepélyes megnyitót követően a témában szakmai előadásokon vehettek részt az érdeklődők. Az első előadó Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet egykori elnöke volt, aki a Délvidéki Mártírium szervezett kutatásának első három éve a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben – tíz év távlatából elnevezésű előadásán kiemelte, a történelmi számvetéshez, elszámoláshoz, megbékéléshez vezető út megalapozása mindig a független szakmai szervezetekre hárult. Hangsúlyozta, hogy a 2010-ben létrejött Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság 1941–1948-as időszakra vonatkozó kutatásainak keretében a Szerbiában folytatandó levéltári kutatásokat szervezetileg az a Magyar Nemzeti Tanács fogta össze, amely a kutatások és a gyűjtés feladatainak ellátására a zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet kérte fel. Az intézet feladatai között szerepelt többek között feltárni az 1941–1948 között Vajdaság településein elkövetett gyilkosságok és más megtorló intézkedések levéltári forrásait, összeállítani az áldozatok névsorát, valamint rögzíteni és archiválni a vonatkozó visszaemlékezéseket. Mezei Zsuzsanna, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság elnöke, a Vajdasági Magyar Levéltár nyugalmazott munkatársa a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság felállításáról tartott előadást. Mint kiemelte, fontos mérföldkőnek tartja a bizottság megalakulást, illetve azt, hogy sikerült bebizonyítani: a szerbiai levéltárakban is nyoma maradt a magyarok elleni atrocitásoknak. Mezei Zsuzsanna hozzátette, a bizottság munkájának köszönhetően Magyarországon is tudomást szereztek a partizánok vérengzéséről. Dr. Bogner István nyugalmazott egyetemi tanár, a szabadkai, 1944 és 1945-ben kivégzett áldozatok Kegyeleti Bizottságának egykori elnöke előadásában egyebek között visszatekintett arra, hogy az első megemlékezés 1989. november 15-én önszerveződés által jött létre, mindössze néhány ember részételével. Bogner István elmondta, 1994-ben megalakult a kegyeleti bizottság, így idén harminc éve annak, hogy szervezetten zajlik a főhajtás Szabadkán a Zentai úti temetőben. Forró Lajos, egyetemi tanár, a téma kutatója A rehabilitációtól az 1944/45-ös események tudományos feltárásáig címmel tartott előadást. A politikum megteremtette a feltételeket az események szakmai kutatására, és az akkori magyarellenes atrocitások az emlékezetkultúra részévé váltak, de a kutatásokat folytatni kell – zárta gondolatait Forró Lajos. Dr. Horváth Endre, hajdújárási plébános az egyházi áldozatokról tartott előadást. Mint mondta, az egyház áldozatai a legkevésbé kutatott szegmense a témának. Az eddigi ismeretek alapján Bánátban 13 katolikus papot és öt református, valamint evangélikus lelkészt végeztek ki a partizánok a második világháború végén, míg Bácskában 20 katolikus pap, egy görög-katolikus pap valamit két ferences szerzetes esett áldozatául a vérengzéseknek. Maráci Dávid Matuska Márton hagyatékának számítógépes feldolgozását mutatta be az érdeklődőknek. A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy Matuska Márton hagyatéka számos kéziratból, levélből, fényképből és dokumentumból áll. Maráci Dávid kiemelte, a terjedelmes anyag kutatása kiemelten fontos, hiszen akár újabb áldozatok is előkerülhetnek. Csorba Béla temerini publicista, tanár, politikus, néprajzkutató, költő levelét Német Klaudió történész olvasta fel. Csorba Béla üzenetében a jugoszláv kommunista partizánok temerini vérengzését elevenítette fel, amely során 330 helyi magyart végeztek ki. E csoportok tragikus sorsa is részét képezik a történelmünknek, és megérdemlik, hogy méltó módon, tisztelettel gondoljunk rájuk – állt Csorba Béla levelében. A konferenciát Mák Ferenc: A mártírok emléke – Az 1944–1945-ös délvidéki partizánvérengzés irodalmának bibliográfiája – című könyvbemutatója zárta. A vajdasági származású irodalom- és társadalomtörténész hangsúlyozta, a második világháború végén történtek feldolgozásához hatalmas löketet adott Matuska Mártonnak a Magyar Szóban 1990-ben közölt Negyvennégy nap negyvenötben című sorozata. Mint mondta, kiemelten fontos a téma további kutatása, és az, hogy a jövő nemzedéke megismerkedjen a délvidék történelmével. Nyitókép: Molnár Edvárd felvétele.