Adókedvezményért vagy csökkentett járulékért többen mennének el szűrővizsgálatokra?

Jelentősen alábecsülik a magyarok a várható élettartamot, a 45 évnél fiatalabbak többsége szerint honfitársaik átlagosan csak 70 évig élnek, pedig valójában hét évvel tovább. Ez azonban egyáltalán nem számít jónak, ekkora várható élettartammal csak a 89. helyen áll Magyarország azon a listán, amelyen például Kolumbia, Albánia vagy Törökország is megelőz minket. Nem kérdés, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a megelőzésre, és el kellene gondolkodni az olyan motivációkon is, mint az adókedvezmény az egészségtudatosság fokozása érdekében. Magyarország a dohányzás, elhízás, alkoholfogyasztás területén is benne van az első 25-ben a világon, míg az olyan fontos szűréseken, mint az emlőrák, a nőgyógyászati vagy vastagbél vizsgálatokon való megjelenési arány szempontjából rendre az európai rangsor utolsó harmadában találjuk magunkat – hívta fel a figyelmet a Prémium Egészségpénztár 13 ezer tagja által kitöltött felmérés eredményét ismertetve.Nagyon sok a dohányos Magyarországon, de szűrővizsgálatra kevesen járnak/ Fotó: ShutterstockMost 77 év a várható élettartamA kutatás egyik legmeglepőbb eredménye a várható élettartam megbecsülése, pontosabban alábecsülése volt. A 45 évnél fiatalabb válaszadók 60 százaléka úgy gondolja, hogy a magyarok átlagosan csak 70 évig élnek, ami több, mint hét évvel kevesebb, mint a valós adat. Tovább élünk, mint gondolják, ez azonban korántsem számít jó eredménynek, hiszen ezzel a várható élettartammal mindössze a 89. helyen áll Magyarország. Sok olyan ország is megelőz bennünket, melyekre nem is gondolnánk, például Kolumbia, Albánia vagy Törökország. Logikus a következtetés, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a megelőzésre. Kötelező szűrővizsgálatok pénzügyi előnyökért?A felmérés szerint a férfiak és a nők közel csaknem fele egyetért a kötelező szűrővizsgálatokat bevezetésével, további egyharmada viszont csak akkor támogatná, ha a plusz szűrések másokra veszélyes betegségek megelőzését szolgálnák,teljesen elutasító a férfiak 10 és a nők 14 százaléka volt. A kutatásban szereplők több, mint kétharmada azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a szűrővizsgálatokon résztvevők előnyöket élvezzenek a távol maradókkal szemben.Érdekes, hogy a pénzügyi előnyöket, ilyen lehetne például a járulékcsökkentés vagy az adókedvezmények, a válaszadók elképzelhetőbbnek tartják, mint az ellátásból származókat, például előresorolás, kiemelt szolgáltatások.Kié a felelősség?A világ különböző országaiban eltérően gondolkodnak az emberek az egészségük iránti felelősségről. Az USA-ban az egyéni és munkáltatói felelősség a hangsúlyosabb, az európai országokban az állam nagyobb szerepet vállal az egészségügyi ellátás biztosításában,a távol-keleti országokban pedig a családok vállalnak többet. A kutatás egyik központi kérdése is ez volt: kinek a feladata az egészségmegőrzés? A pénztártagok válaszai szerint a felelősség így oszlik meg: az egyént 53 százalékaz államot 35 százalék,a munkáltatót 8 százalék, a családot 6 százalék nevezte meg. Férfiegészség-kampány indul, de a nőkre számítanak a szakemberekA magyar férfiak nem szívesen járnak szűrővizsgálatokra, átlagéletkoruk jóval alacsonyabb, mint az uniós férfiátlag, pedig a prosztatarák azok közé a betegségek közé tartozik, amelyek időben szűrve jól gyógyíthatók. Széles körben kell tudatosítani a rendszeres prosztatarákszűrés jelentőségét – hangzott el a Magyar Rákellenes Liga, a Magyar Szervátültetettek Szövetsége és a Magyar Urológusok Társasága által szervezett országos PSA-szűréssorozat kampánynyitó sajtótájékoztatóján. Az akár éveken át tünet- és panaszmentesen fejlődő prosztatarák a harmadik leggyakoribb daganatos halálok a magyar férfiak körében; évente több mint 1300 férfi hal meg a betegségben.