Akkorát bukott, mint Rottenbiller a német energiapolitika

Totális kudarcnak bizonyult Németországban az atomerőművek leállíítása, elsősorban anyagilag, hiszen több száz milliárd eurórót buktak el, de még a szén-dioxid-kibocsátást tekintve is. Jobb lett volna, ha a németek semmit sem csinálnak, csak tovább üzemeltetik 2002-ben meglévő nukleáris reaktoraikat. Hatalmas összegeket bukott Németország az utóbbi évtizedekben folytatott energiapolitikája miatt – írja azIInternational Journal of Sustainable Energy című energetikai portálon megjelent tanulmányában a Norvég Műszaki Tudományos Egyetem (NTNU) professzora, Jan Emblemsvåg által vezetett elemzőcsapat.Jobb lett volna, ha a németek semmit sem csinálnak, csak üzemeltetik reaktoraikat /Fotó: AFPA németek többet vesztettek  a réven, mint amit nyertek a vámonA megújuló energiára való áttérés, azaz az energiafordulat (Die Energiewende) tervét még az ezredforduló hajnalán hirdette meg Németország azzal az ambiciózus célkitűzéssel, hogy a nap-, szél- és biomassza-energia arányának növelésével az energiamixben 2022-re a szén-dioxid-kibocsátást 25 százalékkal csökkenteni kell 2002-hez képest.Miközben azonban az Energiewende a megújuló energiaforrások kiépítésével valóban csökkentette a környezetszennyezést, egyúttal fokozatosan megszüntették Németország biztonságos, szén-dioxid-kibocsátás mentes atomerőműparkját, ami a nukleáris energia veszélyeitől rettegő környezetvédelmi aktivisták régi, nagyjából a 70-es évek óta dédelgetett célja volt. Míg két évvel az ezredforduló után az atomenergia Németország villamosenergia-termelésének mintegy ötödét adta, huszonegy évvel később 0 százalékát. A laikus persze azt gondolhatja, hogy semmi gond, az olcsó szél- és napenergia egyszerűen betölti a hiányt, de a helyzet nem ilyen egyszerű.Jobb lett volna, ha semmit sem csinálnakAz atomreaktorok ugyanis, ha egyszer beindultak és működnek, megbízható, megfizethető áramot biztosítanak. Olyan áramot, amely mindig rendelkezésre áll. A megújuló energiaforrások egészen egyszerűen képtelenek ilyen biztonságot nyújtani. Mivel pedig egy olyan fejlett gazdaság, mint Németország 100 százalékban megbízható elektromos hálózatot igényel, a németek kénytelenek voltak fosszilis energiahordozókra alapozott szén- és földgázüzemű erőműveket is építeni, hogy pótolják a kiesést.A német politikusok rövidlátó politikájának eredménye ezért egy sokkal drágább hálózat lett. Az elemzés azt mutatja, hogy ha a németek 2022-ig egyszerűen fenntartották volna 2002-ben meglévő reaktorparkjukat, nagyjából 600 milliárd eurót takaríthattak volna meg.Az építési költségeken túl ugyanis a megújuló energiaforrások drága hálózatfejlesztést és rengeteg támogatást igényeltek. Ráadásul a német szén-dioxid-kibocsátás majdnem ugyanolyan mértékben csökkent volna.