Alkotmányos válság van Romániában, egyelőre nem tudni ki lesz az elnök, ami a parlamentben is gondokat okoz

Az alkotmánybíróság megsemmisítette a román elnökválasztás eredményét, mert kiderült a szélsőjobbos jelölt kampánya mögött orosz befolyás állhatott, ami káoszhoz vezetett az országban. Azt, hogy ki lesz most az elnök, meddig maradhat a régi és mi lesz ezután még kérdés. Mint ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk a román alkotmánybíróság megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét, titkosítás alól feloldott hírszerzési dokumentumok alapján, mert a szélsőjobbos jelölt kampánya mögött az oroszok állhattak. A döntés értelmében az egész választási folyamatot meg kell ismételni, azonban még nem tiszta a kép, hogy ez pontosan mit is jelent. Előreláthatóan a jövő év elején, februárban fogják megismételni a választást, de hogy kik lesznek a jelöltek, lesznek-e újjak még nem tudni. A problémát az jelenti, hogy a jelenlegi államfőnek, Klaus Iohannisnak a mandátuma december 20-án megszűnik. Az alkotmány szerint amennyiben az elnök mandátuma lejár, és nincs új elnök, akkor automatikusan a szenátus vezetője lép a helyére. De mivel vasárnap voltak a parlamenti választások, a szenátust még nem hívták össze. Tehát nincs, aki az ideiglenes elnöki pozíciót betöltse. A helyzetet fokozza, hogy a szabályok szerint csak két esetben lehet meghosszabbítani az elnöki mandátumot: az egyik ilyen, ha a természeti katasztrófa vagy a háború. Tovább fokozza a helyzetet, hogy a parlamentet is az elnöknek kell összehívnia. Marcel Ciolacu román kormányfő “az egyetlen korrekt megoldásnak” nevezte a román alkotmánybíróság (CCR) pénteki döntését, melyben érvénytelenítette a romániai államfőválasztás első fordulóját, és elrendelte a választási folyamat elölről kezdését. Elena Lasconi a demokrácia lábbal tiprásának tartja a CCR határozatát. Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke – aki harmadik helyen végezett az államfőválasztás első fordulójában – rámutatott: ebben a helyzetben nagyon fontos az új parlamenti mandátumok érvényesítése, egy Európa-párti többség kialakítása. Egy Európa-párti kormány kinevezése jó jelzés lenne a gazdasági szféra és a külföldi befektetők irányába is – mondta. Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) második fordulóba bekerült elnöke ezzel szemben úgy nyilatkozott, a választások második fordulóját meg kellett volna tartani, és a CCR döntésével “lábbal tiporta a demokráciát”. Kijelentette: a döntés hatására összeomlik a gazdaság, ez tönkreteszi a demokráciát és anarchiába sodorja az országot. Tiszteletben kellett volna tartani a román nép akaratát – jelentette ki Lasconi, hangsúlyozva, hogy nem lehet semmibe venni 9 millió választópolgár akaratát. Mélységesen elítélem, ami ma történt – mondta az USR-elnök, aki szerint a CCR döntése törvénytelen, erkölcstelen és a demokrácia alapját, a szavazást zúzza szét. Közölte, hogy nem adja fel a harcot, továbbra is védelmezni fogja a demokráciát. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) államfőjelöltje és korábbi elnöke, Nicolae Ciuca Facebook-oldalán azt írta, az alkotmánybíróság döntése példa nélküli a romániai demokrácia történetében, és nehéz próbatétel az ország demokratikus intézményei számára. Hangsúlyozta: ebben a helyzetben higgadtságot, egységet és érettséget kell tanúsítani, és az ország érdekeit, a demokratikus értékek védelmét kell előtérbe helyezni. Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnöke szerint az alkotmánybíróság döntését tiszteletben kell tartani, mivel a választások törvényességét megkérdőjelező vádak alapján hozták. Facebook-oldalán közölte: világosan meg kell magyarázni a döntés okait, hogy ne sérüljön a választási folyamatba vetett bizalom. Aláhúzta: az általa vezetett politikai alakulat “a törvény pártján” áll, támogatja a stabilitás fenntartását, ezért nyugalomra intett, és az agresszív retorika mellőzését kérte. George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke úgy nyilatkozott, hogy “államcsíny” van folyamatban, és arra kérte szimpatizánsait, hogy ne vonuljanak ki az utcára, ne engedjenek a provokációnak, mivel a jelenlegi rendszernek a demokrácia szabályai szerint kell megdőlnie. Nyugalomra intett Anamaria Gavrila, az elnökválasztás első fordulójában első helyen végzett Calin Georgescut támogató Fiatal Emberek Pártjának (POT) elnöke is. A román parlamentbe frissen bekerült politikai alakulat elnöke arra kérte híveit, ne alkalmazzanak erőszakot, meggyőződése, hogy végül győznek. Senki és semmi nem tud megállítani – írta a politikus. A román alkotmánybíróság pénteken érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét, és elrendelte a teljes választási folyamat megismétlését, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a választás eredményét nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás befolyásolta. Mielőbb össze kell ülnie az újonnan választott parlamentnek, és kormányt kell alakítani Romániában, hogy felelősen lehessen irányítani az országot – mondta Kelemen Hunor a magyar közmédiának pénteken arra reagálva, hogy az alkotmánybíróság elrendelte az elnökválasztás megismétlését. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta: a hivatalban lévő elnöknek azonnal össze kell hívnia a parlamentet. Egy új kormányt kell beiktatni mielőbb, hogy legyenek stabil intézmények, amelyek ebben a nagyon kaotikus és felfordult helyzetben az ország irányítását felelősen végzik. Utána lehet arról beszélni, hogy mikorra írja ki az új kormány az elnökválasztást. Ebben a pillanatban nekünk a legeslegfontosabb, hogy a magyar közösséget megvédjük ilyen körülmények között. És ehhez megvan az erős parlamenti frakciónk – szögezte le az RMDSZ elnöke. Forrás: MTI, Index, fotó: MTI.