Állattenyésztés: Európában csökken, itthon nő az állomány

Állatbetegségek és a fogyasztáscsökkenés is sújtja az európai állattenyésztőket, egyes országokban pedig a kieső termelést és az esetleges állománynövelési programokat magyar állati termékekkel, illetve tenyészállatokkal pótolhatják. Az állománycsökkenés helyett Magyarországon az állattenyésztés éppen ellentétes folyamatot él meg: az idei első fél évben az összes jelentős haszonállatból többet tartottak itthon, mint tavaly év végén. Szinte egész Európa állattenyésztését sújtják a különböző betegségek, melyek néhol jelentős állománycsökkenéssel járnak. Ezt súlyosbítja a zöldideológiák miatti húsfogyasztás-csökkenés és az önköltségek árszintnövekedése – derül ki a mezőgazdasági attasék beszámolóiból, amelyekből a Magyar Állattenyésztők Szövetségének lapja közölt összeállítást.A német állattenyésztés tíz év alatt elvesztette a sertéstelepek több mint negyven százalékát / Fotó: Shutterstock A francia állattenyésztést az általánosan jellemző gondok, vagyis a magas bérszint, az adóterhek, a klíma- és környezetvédelmi alkalmazkodás költségei és a magas energiaárak mellett nemzetközi kereskedelmi feszültségek is sújtják. A Kína és az EU közötti nézeteltérések veszélybe sodorják a francia sertéshúsexportot, a potenciális veszteségeket akár félmilliárd euróra becsülik. Kína ugyanis a francia sertéshúsipar egyik fő exportpiaca, évente 115 ezer tonna sertéshúst visznek oda, ami a teljes francia ágazati export 16 százaléka. A Mercosur-megállapodás ügyében különösen a húsmarhaszektor tart az egyenlőtlen versenytől, ezért a francia kormányzat a megállapodást a kölcsönös megfeleltetés elégtelensége miatt a jelenlegi állapotában nem tudja elfogadni.Állategészségügyi fronton is nagy a nyomás az ágazat szinte összes szegmensében. A szarvasmarhákat a járványos vérzéses betegség sújtja, a kérődzőket, elsősorban a juhokat veszélyeztető kéknyelv betegség által érintett gazdaságok száma októberben meghaladta az ötezret. Oltási kampányt folytatnak, de a francia juhállományt már megtizedelte a kór.Közben már a második, madárinfluenza elleni oltási kampány is elindult, és ismételten csak a kiemelt vírusvektornak minősülő kacsaállományt oltják minden olyan gazdaságban, amely legalább 250 kacsát tart. Az előző szezont sikeresnek ítélik, összesen két járványkitörés volt olyan telepen, ahol átoltott kacsákat tartottak.A lengyeleknél a szagok miatt büntettekA 2024. októberi adatok szerint a sertésállomány megközelítőleg 8,5 millióra csökkent. Ezért a koca- és malactenyésztésen alapuló termelés rekonstrukciójára egy sertéspiaci stratégia kidolgozását kezdte meg a kormányzat a húsipar bevonásával. A sertéstenyésztőket továbbá az afrikai sertéspestis (ASP) gyors terjedése sújtja, ami az országos főállatorvos szerint emberi mulasztások sorozatából adódik. Idén eddig 42 kitörést észleltek, ami közel 15 ezer házi sertés leölésével járt.