Amerikai elnökválasztás: globálisan is hatalmas a tét – mutatjuk, mennyire

Orosz-ukrán háború, izraeli háború, világkereskedelem, kínai befolyás – az amerikai elnökválasztás tétje globálisan is hatalmas. Amerika fénykora, amikor a világ egyedüli szuperhatalma volt, már a múlté, függetlenül attól, hogy ki nyer. Az amerikai elnökválasztás tétje azonban így is hatalmas – írja a Bloomberg.Amerikai elnökválasztás: Washington geopolitikai súlya csökkent, de még így is meghatározó / Fotó: Tada ImagesAz Egyesült Államok gazdasága továbbra is a világ legnagyobbja, és politikusai – különösen Trump – megmutatták, hogy készek ezt fegyverként használni. Ugyanakkor az is elterjedt nézet, hogy az USA egy öregedő szuperhatalom, amelynek óvatosabban kell megválogatnia csatáit egy olyan világban, ahol egyre több a konfliktus. Ez igaz Trump „Amerika az első” és Harris megfontoltabb megközelítésére is. Ukrajna már most is tart attól, hogy Európa egzisztenciális válsággal néz szembe; meg tudja-e védeni magát és szomszédait. Izrael pedig nyíltan szembeszállt fő szövetségese és fegyverszállítója, Washington felhívásaival.Egy, a Bloombergnek nyilatkozó közel-keleti politikus szerint megalázó volt Joe Biden elnök számára, hogy személyesen is sürgette a közel-keleti tűzszünetet – csakhogy az nem jött létre. Az amerikai elnökválasztás globális hatása szeizmikus lehet Ha Trump győz, elképzelhető, hogy kiegyezik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – így Európa magára maradna. Egy valóban elszigetelődő és protekcionista USA olyasmi, amit a világ közel egy évszázada nem látott. Ezt a helyzetet nyilvánvalóan kihasználná az „ősellenség” Oroszország, a Washingtont zsigerből gyűlölő Irán, vagy a globális befolyását kiterjeszteni igyekvő Kína és India. Kijev szerint észak-koreai csapatok harcolnak az Ukrajna elleni háborúban. Kanada azzal vádolja Indiát, hogy saját területén meggyilkolt egy szikh szeparatistát. Kína támogatást nyújt Moszkvának és egyre agresszívebben lép fel Tajvan ellen, növeli a feszültséget a Dél-kínai-tengeren. A világ nagy geopolitikai feszültséggócait nézve az lehet az érzésünk, hogy Washington nem tud vagy nem akar sokat tenni.Kamala Harris politikai irányvonala közel áll Joe Bidenhez. Ugyanakkor döntő különbség kettejük között, hogy a jelenlegi alelnök kevésbé van átitatva a hidegháború atlantizmusával. Európában sokan „kaliforniainak” tartják, jobban kötődik a Szilícium-völgyhöz, és potenciálisan jobban érdekli az Indo-csendes-óceáni térség, ahol családi gyökerei is vannak. Abban ugyanakkor egyetértés látszik az amerikai diplomáciában, a két elnökjelölt között is, hogy Kínát meg kell fékezni, korlátozni kell globális hatalmi ambícióit. .