Amikor a függőség az egész családot láncra veri – Hogyan segíthet a hozzátartozó a gyógyulásban?

Hogyan ismerhető fel a függőség, és milyen hatással van ez a családtagok lelkiállapotára? Mi történik, amikor a türelem és a remény már nem elég, és elérkezik a kemény döntések ideje? Interjú Bagó István addiktológiai konzultánssal, aki a hozzátartozók és a szenvedélybetegek közötti kölcsönhatásokról, a függőséget fenntartó dinamikákról és a családi ultimátumok szükségességéről beszél. Honnan lehet tudni, hogy valaki függőséggel küzd, és milyen pszichológiai következményekkel jár ennek a beismerése?A függőség felismerése nem egy pillanat műve, éppen úgy, ahogyan a kialakulásához hosszú hónapok, évek, sőt, évtizedek szükségesek. Az ember szép lassan elveszíti a kontrollt, miközben azt hiszi, hogy még mindig ő irányít. Az igazi kérdés az, hogy mit tehet valaki, amikor már tudja, hogy ez több mint egy rossz szokás. Mindennek a beismerése akár önmagának, akár a családjának, érzelmileg rendkívül megterhelő mindenki számára. Előjön a szégyen, a bűntudat, a harag, és ezek feszültséget, belső-külső konfliktusokat okozhatnak. Sajnos gyakran a teljes család segít abban, hogy a problémát a szőnyeg alá söpörjék, mert túl kellemetlen szembenézni vele. Sokszor halogatnak, elakadnak, és akkor fordulnak csak szakemberhez, amikor már tényleg tarthatatlan a helyzet. Az ilyen családok gyakran újra és újra esélyt adnak a szenvedélybetegeknek, akik a folyamatos ígérgetések ellenére tovább folytatják a használatot, a játszmát . Sajnos azonban a probléma a legtöbbször visszatér. Kifelé gyakran egy homlokzatot építenek ezek a családok, amely azt mutatja a külvilágnak, hogy minden rendben. A homlokzat építéssel azonban, csak egyre fokozódik a családon belüli feszültség.