Áramvonalasítanák

Az utóbbi öt évben háromszor átnevezett egykori akadémiai kutatóhálózatban dolgozók továbbra sem nyugodhatnak meg: a hálózat NER-közeli vezetése és Hankó Balázs kultuszminiszter hol vállvetve, hol egymással is vitatkozva próbálná átalakítani a struktúrát a még Palkovics László kijelölte irányba. A Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) alig öt éve einstandolt tudományos kutatóhálózat jövője továbbra is kérdéses, sorsa leginkább az egyszerre zavaros, következetlen és rendre voluntarista kormányzati elképzelésektől függ. A 11 kutatóközpontból és hét kutatóintézetből álló hálózat neve is folyton változott: tavaly augusztus 1. óta HUN-REN Magyar Kutatói Hálózat névre hallgat, élén Gulyás Balázs neurobiológussal, idegtudóssal. (Ő a magyar tudományos ökoszisztéma szempontjából külsősnek számít, hiszen 1981-ben Belgiumba emigrált.) Hogy a HUN-REN vezetése a korábbi működéshez képest máshogy képzeli el a hálózat jövőjét, arra nemcsak a 2023-ban végül Szingapúrból hazatért Gulyás nyilatkozatai, hanem a kutatóközpontok és kutatóintézetek gondos átvilágítása is utalt, amelynek eredményét információink szerint hol alaposabb, hol inkább vázlatos angol nyelvű assessment reportokban (értékelő jelentésekben) foglalták össze. Amikor az átvilágítást vezető Alexander Zehnder svájci mikrobiológus (Gulyás korábbi szingapúri kollégája) a Mandinerben beszélt az átvilágítás eredményéről, akkor maga sem a tudományos hálózat profitközpontúvá varázslása mellett érvelők szája íze szerint nyilatkozott. Szavai szerint is fontos az államilag finanszírozott alapkutatás – csak éppen Magyarországnak döntenie kellene, hogy a tudományfinanszírozásban és kutatásszervezésben a jobb vagy rosszabb példát mutató országokat követi. Zehnder szerint a magyar kutatók a matematika és a fizika terén kimagasló teljesítményt értek el, a magyar szakemberek és a vizsgált intézetek nemzetközi szinten is az élmezőnybe tartoznak. Zehnder úgy látja, a magyar orvostudomány szintén kiváló eredményeket produkált, és bár őt is meglepetésként érte, az ökológiai kutatásokban szintén Európa, sőt talán a világ legjobbjai között vannak a magyarok.