Árvíz sújtotta kiskereskedelem

„A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző hónaphoz képest 1,4 százalékkal mérséklődött, amire hatással volt az árvízhelyzet is.” (KSH- 2024. november 7.) Igen, ez azt jelenti, hogy a KSH szerint 2024. szeptemberében azért vásároltak kevesebbet a magyarok, mert megáradt a Lajta és a Duna. Ez számomra nem tűnt logikusnak, de aztán segítségemre sietettek az economx.hu gazdasági portál munkatársai, akik kibányászták a 2024. augusztusi és szeptemberi forgalmi adatokat a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából, megyei – bocsánat: vármegyei – bontásban. Nem ismertetem részletesen a vármegyei adatokat, legyen elég annyi, hogy az összes vármegyében csökkent a kiskereskedelmi forgalom augusztusról szeptemberre, azokban is, ahol a Duna soha nem „járt”, és egyáltalán nem is volt árvíz. A kiskereskedelmi forgalom csökkenésében tehát nem játszott/nem játszhatott szerepet a Duna vízszintjének emelkedése, Petőfit átírva: „Szegény Duna, miért is bántjátok? Annyi rosszat kiabáltok róla, S ő a föld legjámborabb folyója.”  Ez persze nem igaz (sem a Tiszára, sem a Dunára), de az tény, hogy a hazánkon hosszan áthaladó nagy folyó egyáltalán nem felelős a kiskereskedelem rossz teljesítményéért. „Hab a tortán”, hogy a fővárosban – amelyet a Duna átszel – augusztusról szeptemberre nőtt (!) a bolti vásárlások volumene: csak nem azért, mert az öreg Duna itt valóban kilépett a medréből?!