Átlátszó lett a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentése az Átlátszóról

Lezárta a Szuverenitásvédelmi Hivatal a június végén indított egyedi – hangsúlyozottan átfogó jellegű – vizsgálatát az Átlátszó portál ellen. Nagy meglepetés érhetett mindenkit, aki eddig úgy gondolta, hogy az Átlátszó oldalaktól és pártoktól függetlenül, nevéhez híven tár föl összefüggéseket, különböző machinációkat, korrupciókat, nem, nem így van: a Lánczi Tamás vezette hivatal szerint „bizonyítást nyert, hogy a magát oknyomozó portálként definiáló szervezet egy összetett nemzetközi hálózatnak a tagja, amely a világ minden pontján a finanszírozók érdekeit képviseli a célország érdekeivel szemben”.  Vagyis, mindez magyarul: az Átlátszó nem a magyar olvasók és ennél fogva nem is Magyarország érdekeit képviseli, hanem a külföldi finanszírozókét. A jelentés ilyen szempontból nem számol a magyarországi olvasók által nyújtott támogatással.  A hivatal szerint egyértelművé vált az is, hogy az Átlátszó – külföldi finanszírozás bevonásával – az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységet folytat, Magyarország számára súlyos politikai, gazdasági és társadalmi károkat okoz. Ezt a megállapítását a kutatási igazgatónak egy a rendszerváltás előtt az ellenzékre szakosodott belügyi alkalmazottat foglalkoztató hivatal arra alapozza, hogy az Átlátszó részjelentést nyújtott annak az „uniós koncepciós eljárásnak”, amely a Judith Sargentini EP-képviselő által készített, 2018 szeptemberében elfogadott jelentésben csúcsosodott ki. Az intézet szerint a Sargentini-jelentés koholt vádakra épült – már maga a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozása mintha mégis megalapozottá tenné –, de azt azért Lánczi Tamásék fontosnak tartják megjegyezni, hogy a részjelentését az Átlátszó nem adta át a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak, amely szerint – idézzük – „hazánk szuverenitására veszélyt jelent, hogy a politikai nyomásgyakorló szervezet szisztematikusan visszaél a közérdekű adatokkal. Eddig több mint 9000 dokumentumot töltött fel a hálózat amerikai központjának szerverére, és ezzel eszközt biztosít külföldi befolyásolási kísérletekhez. Komoly kockázatot jelent, hogy a feltöltött dokumentumokban az állami és önkormányzati intézmények, magyar magánvállalkozások és magánszemélyek közötti szerződések, levelezések mellett több száz telefonszám, valamint más személyes, szenzitív információk is szerepelnek”. Vagyis, ezzel azt állítja az a hivatal, amelynek vezetőjét, Lánczi Andrást havi bruttó ötmilliós forintos fizetéssel honorálja az állam fajsúlyos tevékenységéért, hogy a magyar szerver az  jó szerver, az amerikai szerver meg nem jó szerver, nem mintha nem volna mindegy, honnan lophatók le az adatok, a szuverenitásvédelmi szervezet abban ugyanis eddigi információink szerint semmi kivetnivalót nem talált, hogy az orosz titkosszolgálatok úgy járkáltak be a magyar külügy szervereibe, mintha csak hazamentek volna.  Azt is érdemes megjegyezni, hogy közérdekű adatokról beszélünk, vagyis az Átlátszó olyan adatokat tett közzé, amelyek a köz, tehát a magyar érdekeket szolgálják – ezeket számos esetben bíróság állapította meg, méghozzá magyar bíróság –, amelyek nem feltétlenül azonosíthatók a kormány érdekeivel.  A vizsgálat során a Hivatal megállapította, hogy az Átlátszó összetett, több szervezetet érintő finanszírozása nem átlátható. Az Asimov Alapítvány, az Átlátszónet Alapítvány és az atlatszo.hu Nkft. pénzügyi elszámolásai helyenként zavarosak és ellentmondásosak, a támogatások és felhasználásuk összefüggése sok esetben nem követhető. Az Átlátszó 2011 és 2016 között finanszírozásáról a nyilvánosság számára semmilyen információ sem érhető el. A 2017 és 2023 közötti tárgyévekben pedig a megismerhető adatok számos pénzügyi, elszámolási anomáliára utalnak. Álljon itt a jelentésből egy pontos idézet: „A trükkök ellenére a Hivatal megállapította, hogy a finanszírozás döntő része külföldről, ezen belül legnagyobb mértékben a Soros Györgyhöz köthető pénzosztó szervezetektől érkezik”.  A hivatal a trükkök mibenlétét nem részletezi, de azt tényként közli, hogy az Átlátszó tevékenysége káros és szuverenitási kockázatot jelent Magyarország számára.    .