Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően. A hat egységbe sorolt hamisítványok az ókortól napjainkig vezetik végig a nézőt egy-egy csalás mögötti tény bemutatásával. A válogatásnak a nem titkolt célja, hogy rámutasson arra, milyen fontos kritikusan szemlélni a világot. Már az első tegező kísérőszövegnél, az első megmozduló miniatúra után világossá válik, hogy az anyag elsősorban az általános iskolák felső osztályának, illetve középiskolásoknak és fiatal egyetemistáknak szól; de még egy „sokat látott” felnőttnek is számos új információval szolgálhat, hiszen mi is sokszor találkozunk (nem csak a közösségi médiafelületeken) álhírekkel. Az első egység az egyházi és a világi hatalom megszerzésének, legitimációjának és fenntartásának kérdését járja körül. Ennek egyik (máig tovább élő része) az uralkodóra veszélyes egyének emlékének kitörlése (Caracalla nemcsak meggyilkoltatta testvérét/társuralkodóját, Getát, hanem minden falfestményről lekapartatta), a másik az ún. Constantinusi adománylevél, amelyet i. sz. 300 körülire datáltak, és a pápai hatalom eredet­mítoszának felépítésére szolgált – az okirat későbbi keletkezését már 1440-ben tudományosan bizonyította Lorenzo Valla. Felbukkannak a katolikus vallás ereklyéi és egy korai, a hamis relikviákat kigúnyoló „karikatúra” Boccaccio Dekameronjából.