Átverhetik a vásárlókat a teljes kiőrlésű pékáruk

Vannak olyan hívószavak az egészséges táplálkozást illetően, amelyeket a gyártók szívesen tüntetnek fel a termékek csomagolásán, nagyobb eladást remélve. Ilyen például a „teljes kiőrlésű” kifejezés – a fejünkben ez az egészséges, kevésbé feldolgozott, rostdúsabb, több értékes tápanyagot tartalmazó pékárut jelenti. Igen ám, de nem minden termék teljes kiőrlésű, amit annak mondanak – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az élelmiszeripari trendekkel és kockázatfigyeléssel foglalkozó Rizikometer. Egy holland vizsgálatot idéznek, amely rendkívül tanulságos eredménnyel zárult: a holland Élelmiszer- és Fogyasztói Termékbiztonsági Hatóság (NVWA) hét nagy áruházlánc összesen 190 teljes kiőrlésűként megjelölt termékét vizsgálta meg – többek között tésztákat, kekszeket, süteményeket és kétszersülteket–, és nagyjából negyede, 51 termék nem teljesítette a „teljes kiőrlésű” megnevezés kritériumait. A Hollandiai szabályozás szerint egy termék címkéjére csak akkor kerülhet fel a teljes kiőrlésű kifejezés, ha a készítéséhez felhasznált összes liszt teljes kiőrlésű gabonából készült. Ez azt jelenti, hogy a készítés során a keményítőtartalmú magot, a csírát és a korpát is felhasználják, így azok természetes arányukban vannak jelen a felhasznált lisztben. Ez nagyon sok terméknél nem így van, ami az NVWA szerint a fogyasztók megtévesztésének számít. Bár a felmérés nem feltétlenül a magyarországi viszonyokat tükrözi, arra azért felhívja a figyelmet, hogy legyünk tisztában azzal, mit is vásárolunk pontosan, és ne dőljünk be a hangzatos címkéknek.