Az AfD történelmi sikere után sem olvad a tűzfal a párt körül

Hiába nyert az AfD (Alternative für Deutschland) magabiztosan Türingiában és végzett minimális különbséggel a második helyen Szászországban a vasárnapi tartományi választásokon, továbbra sem látszik olvadni a hagyományos pártok által a párt köré húzott tűzfal. Ez látszott a választás estéjén és ez tükröződik az azóta adott nyilatkozatokban egyaránt. A kormányalakításhoz Erfurtban és Drezdában is új utakra lesz szüksége a CDU-nak; Olaf Scholz kancellár szövetségi koalíciójának pedig félreérthetetlenül üzentek a kelet-német választók.  Björn Höcke, az AfD türingiai listavezetője – aki szélsőjobboldali személyként kezelve titkosszolgálati megfigyelés alatt áll – azzal kampányolt: miniszterelnökséghez kéri a szavazók támogatását. Úgy tűnik azonban hiába a történelmi győzelem – a Német Szövetségi Köztársaságban először nyert szélsőjobboldali párt tartományi választást –, jelen állás szerint ez nem ér kormányfői megbízatást, maradhat ellenzékben. A politikai riválisok ugyanis nem hajlandók az AfD-vel koalícióról tárgyalni, vagyis a párt maradni látszik a politikai karanténban. Sokkal kevesebb szó esik azonban Höcke másik céljáról. Arról, hogy az AfD-nek sikerült a parlamenti helyek harmadát megszereznie. Ez jelentős eszköz lesz ellenzékben maradva is a párt kezében. Az alkotmánybíró-választáshoz vagy éppen a tartományi parlamenti elnökválasztáshoz is kétharmad szükséges. Az Erste (ARD) közszolgálati televízió választási műsorában – az AfD-től való elzárkózásról szóló kérdésre – Höcke arról beszélt: a tradicionális pártoknak alázatot kellene mutatniuk. Ha van tanulsága a vasárnapi, két egykori NDK-tartományban tartott választásnak, akkor az az, hogy a hagyományos pártok újabb térvesztést kénytelenek elkönyvelni. A jövőben – így a kormányalakításban is – nem csupán a politikai szélsőjobbként kezelt AfD, hanem a balszélre sorolt új szereplő, a Bündnis Sahra Wagenknecht (BSW) is komoly kihívást jelent számukra. Hogy mennyire, jól megmutatják a Die Linkének (Balpárt) hátat fordított Sahra Wagenknecht új szervezetének eredményei: a BSW mindkét tartományban a harmadik helyre futott be (Türingia: 15,8 százalék; Szászország: 11,8 százalék). Feltűnésének nagy vesztese régi pártja, a Linke volt, amely 13,1 százalékot kapott, Szászországban pedig kiesett a parlamentből. Az ARD által ismertetett kutatás arról árulkodik, hogy a BSW mindkét tartományban a Linkétól vitt el sok szavazatot, de Türingiában jelentősebb számú új voksolót (27 ezer) is képesek voltak megszólítani; emellett a CDU-tól, sőt az AfD-től is több szavazatot szipkáztak el, mint az SPD-től. Az idén indult, a három idei tartományi választásra koncentráló BSW könnyen kormányban találhatja magát mindkét tartományban. A kampány során a két politikai szélre rakott párt egyaránt olyan témákat emelt napirendre, amelyekre a hagyományos pártoknak régóta nincs a társadalom jelentős hányada számára elfogadható válaszuk (migráció; bűnözés; fegyverszállítások Ukrajnának). Igaz ez a CDU relatíve jó szereplése ellenére is, amely üzeneteiben ezekre is igyekezett reflektálni, árnyaltabb hangot ütött meg, mint az országos szervezete. A kereszténydemokraták Türingiában 10 év után térhetnek vissza a tartományi kormányba. A pártnál azért is nagy volt az öröm, mert Szászországban sikerült megőrizni a hatalmat az AfD szorongatása ellenére is, így továbbra is a CDU fogja dominálni a drezdai Landtagot. A politikai szélsőségek előretörése miatt azonban bizonyos, hogy Szászországban az eddigi CDU-SPD-Zöldek kormány nem tud újraalakulni, mivel nem lenne többségük. A legnagyobb esély a CDU-SPD-BSW koalícióra mutatkozik, ám ezt – a már hivatkozott, ARD által ismertetett felmérés szerint – az embereknek csak 24 százaléka tartaná jónak, a 69 százalékuk nem. Erről a lehetséges felállásról a szociáldemokrata és a CDU-szavazók vannak a legrosszabb véleménnyel. Türingiában – az AfD-t körül vevő tűzfal miatt – a kereszténydemokraták listavezetője, Mario Voigt kezdi a legnagyobb eséllyel a lehetséges koalíciós partnerek szondázást. Olyan koalíciót kell összehoznia, amely biztosítja a kormányozhatóságot. A kormányzati működés ugyanis eddig sem volt egyszerű, Bodo Ramelow (Linke) ugyanis kisebbségi kormányt vezetett. Noha Ramelow messze a legnépszerűbb türingiai politikusnak számít, pártja, a Linke csúnyán leszerepelt. Mégsem elképzelhetetlen, hogy jut nekik valamiféle szerep az új felállásban. A CDU-nak ugyanis az SPD-vel és BSW-vel együtt sincs többsége. Egy mandátum hiányzik hozzá. Vagyis a Linke bevonására is szükség lehet – ha a CDU nem kér az AfD-vel való együttműködésből. Vagyis valamelyik ujjába mindenképpen harapnia kell a CDU-nak. A pártnál ugyanis érvényben van egy összeegyeztethetetlenségi nyilatkozat, ami kizárja a Linkével és az AfD-vel is az együttműködést. Nem elképzelhetetlen viszont, hogy a hiányzó egy szavazatot mégis csak biztosítják majd kívülről, erre maga Ramelow is kész lenne egy keddi, a Der Spiegel által közölt interjú alapján. Azt botorságnak nevezte, hogy átnyergelne a BSW-hez. – De mindent megteszek, hogy Türingiának parlamenti többsége legyen és demokratikusan kormányozható maradjon – jelentette ki a jelenlegi kormányfő. Egyúttal kritizálta a CDU összeegyeztethetlenségi állásfoglalását, mivel az ugyanolyan módon határolódik el az AfD-től, mint a Linkétól. Úgy véli, az a Linkét démonizálja, az AfD-t pedig bagatellizálja. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a legutóbbi ciklusban a CDU-nak három közös indítványa volt az AfD-vel és az FDP-vel a kormány ellenében. A vasárnapi választási eredmények különösen a szövetségi kormánykoalíció pártjai számára jelentenek óriási veszteséget. A kancellár pártja, az SDP szempontjából a katasztrófa ugyan elmaradt: a drezdai és az erfurti parlamentben is megugrották a szociáldemokraták az öt százalékos küszöböt. Ugyanakkor a Zöldeknek csak Szászországban sikerült ez, az FDP pedig messze elmaradt ettől mindkét régióban. Olaf Scholz kancellár számára viszont az összkép rendkívül rosszul fest: Türingiában és Szászországban a koalíció pártjai öszesen 15 százalékot kaptak (csak összehasonlításként: az AfD csak Türingiában 30 százalékot kapott). A választási eredményekben kifejeződött a Németországban jelzőlámpa-koalícióként emlegetett kormánnyal szembeni elégedetlenség is. Ennek alapján finoman szólva sem biztatók a kilátások az SPD-Zöldek-FDP szövetségi kormányt alkotó pártok számára a jövő évi szövetségi választás előtt ezekben a tartományokban, de országszerte sem. Három hét múlva, szeptember 22-én Brandenburg tartományban tartanak majd szintén tartományi választást. A közvéleménykutatások alapján Brandenburgban is az AfD áll a legjobban (24 százalék), mögötte viszont szinte fej-fej mellett az SPD (20 százalék) és a CDU (19 százalék). Hogy milyen hatása lesz az AfD türingiai és szászországi szereplésének a brandenburgi szereplésére, Klaus Schroeder politológus – a berlini Freie Universität politikatudósa – a Berliner Morgenpostnak azt mondta: profitálni fog belőle, mert ami az AfD-t sikeressé teszi, az Brandenburgban is ugyanúgy jelen van, mint Türingiában és Szászországban: ez a Nyugattal szembeni dac. Az emberek egyrészt nem akarják, hogy mindig előírják nekik, hogy mit kell csinálni. Másrészt – tekintettel arra, hogy a kampány nem regionális, hanem szövetségi, országos témákről szól – a szövetségi koalíciónak is üzenni kívánnak a választók, hogy nem tetszik, amit csinálnak. Szerinte a koalíciós tárgyalások is befolyással lehetnek a brandenburgi választás eredményére. Ha ugyanis Türingiában kormányzésképtelenség jelei mutatkoznak, az az AfD eredményére negatív hatással lehet.