Az áramárak megugrásának okai Európában és a régióban

Összetett energiapiaci és geopolitikai körülményekkel a háttérben ugrottak meg Magyarországon a tőzsdei áramárak. Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettese a Világgazdaságnak bemutatta a kialakult árampiaci helyzet hátterét és a magyar álláspontot, továbbá rámutatott, miért hiba a napi tőzsdei árakat riogatásra használni. Álláspontját változatlan formában közöljük. Változatlan formában közöljük Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium miniszterhelyettesének a Világgazdasághoz eljuttatott véleményét a napokban elszabadult tőzsdei árakról és annak magyarázatáról.  A megújuló áramtermelés természetes velejárója a kiszámíthatatlanság / Fotó: AFPA napokban élénk érdeklődést váltott ki, hogy Magyarországon szokatlanul magas szintre szaladt fel a villamos energia piaci ára, azaz a tőzsdei ár, amelyen a kereskedők adják-veszik az áramot. Még Magyar Péter is letette egy pillanatra a diktafont, hogy hazudjon egyet, és újabb támadást indítson a rezsicsökkentés ellen. Mivel az egyéb sommás megállapítások jelentős része is mellőzött bármiféle kontextust, érdemes tisztába tenni, világosan látni néhány villamos energetikai alapvetést.Szögezzük le az elején, hogy Magyarországon a villamos energia rezsicsökkentett ára a családok számára a legalacsonyabb Európában, miközben a vállalkozások által fizetett áramár az európai középmezőnyben van.Az orosz–ukrán háború kitörésével az európai országok új helyzettel kénytelenek szembenézni. Egyik napról a másikra kilőttek az energiaárak, megszakadtak a korábbi ellátási láncok, és felborultak az egyenes vonalú tőzsdék. Mindeközben a fosszilis energiahordozóktól való függés csökkentése vált az Európai Unió egyik fő célkitűzésévé. Brüsszel és számos nyugati tagállam a túlhajtott zöldideológia alapján valódi átmenet nélkül, egyik napról a másikra szakítana a hagyományos energiahordozókkal. Ennek eredményeként Európa egyre inkább megújuló, másképpen időjárásfüggő erőművekre – nap- és szélerőművekre – támaszkodik, ám ez egy újfajta, sokak által a mai napig nem látott vagy inkább szándékosan meg nem értett kitettséget eredményez.Ugyanis a megújuló energiatermelők természetes velejárója a kiszámíthatatlanságuk. Ezzel szemben a lakossági és az ipari fogyasztási görbe független, a fogyasztói igényekhez alkalmazkodik, azt nem lehet az időjárás változékonyságához kötni. Az ellátás szélsőséges és csak korlátosan előrejelezhető ingadozása összeegyeztethetetlen a modern gazdaság követelményeivel is. A megújulók elvben kimeríthetetlen mennyiségben állnak rendelkezésre, olcsó energiaforrást és környezetbarát alternatívát jelentenek, ugyanakkor a rendszer kiegyensúlyozásához szabályozó kapacitások szükségesek, hogy az ellátás biztonságos legyen, amikor a zöldenergia-termelés nem biztosított.  Amikor tehát nincs megfelelő mennyiségű megújuló energia a piacon, akkor azt valahonnan pótolni kell. Ekkor lépnek előre a manapság igencsak lesajnált fosszilis erőművek.Ezek az erőművek gyorsan képesek bekapcsolódni vagy szükség esetén csökkenteni teljesítményüket, hogy a fogyasztói igények változását követni tudják. Kiegyensúlyozzák az időjárásfüggő termelés ingadozásait, ezzel hozzájárulnak a rendszer stabilitásához, és biztosítják az azonnali teljesítményt, ha más források kiesnek. Ennek azonban ára van.