Az aszály megtette hatását

Egy évvel ezelőtt még egy mezőgazdasági termelő sem gondolta volna, hogy a szépen fejlődésnek indult őszi vetés így megsínyli a tavasszal korán jött meleget és a magas hőmérsékletet. Kobrehel Ervin, a Zentai Gazdakör elnöke elmondta, hogy a tavalyi télvizek rendben tartották a földeket, így jogos volt a gazdák reménykedése, hogy végre nemcsak dolgoznak, hanem egy kis hasznot is termelnek. Elmesélte, hogy az aszályos időjárás nagy kihívások elé állította őket, már a tavaszi vetés is komoly fejtörést okozott nekik. A kiadásaikat talán enyhén csökkentette az, hogy a nagy melegek és a szárazság miatt nem kellett gombásodás ellen védekezni. Meglepő számukra, hogy a nehezítő körülmények ellenére a búza és az olajrepce volt az a két kultúra, amely a legtöbb hasznot hozta: mintegy 70 százalékos hozam valósult meg, a búza esetében 30–40 mázsányi átlagtermést jegyeztek holdanként. – A tavaszi vetések idején a hideg okozott problémát, az gátolta a munkálatokat. Nem tudtunk mitévők lenni, startra készen vártuk, hogy elvethessük a kukoricát. Nem akartunk kockáztatni, hiszen drága a vetőmag, nem érte volna meg, hogy elvetjük időben, és elfagy. Bátrak voltak azok a gazdák, és jobban is jártak végül, akik korai érésű kukoricát választottak – magyarázta Kobrehel Ervin, majd hozzátette, ha a búza árát nézzük, 20 dinárért tudták értékesíteni, a vetőmagot pedig 70–80 dinárért vették. – Nehéz feladat elé állította a termelőket a megváltozott időjárás. Okosan kell dönteniük, hogy a padlásról vessenek, vagy inkább vásárolják a magot, de ezt mindenki saját maga dönti el. Sok termelő már elhatározta, hogy csak minimális mennyiségben használ majd műtrágyát, hiszen a nagy szárazság miatt a korábban elszórt szer a földben maradt, nem tudott hasznosulni.