Az elkötelezett újságírás otthona

A drávaszögi magyarság hetilapja, az Új Magyar Képes Újság az idén ünnepli folyamatos megjelenésének a 25. évfordulóját, és én azon szerencsések közé tartozom, aki az elmúlt negyedszázad során a lap minden egyes számát a hagyományos, nyomtatott formában olvashatom. Azt is mondhatom: becses családi hagyomány folytatódik, amikor felütöm a hetilap színes borítóját – hiszen óbecsei gyerekkorom, az 1960-as évek óta rendszeresen megvásároltuk anyám kedvelt hírlapját, a Magyar Képes Újságot, amit a családban csak Zágrábi Újságként tartottunk számon. Lakásból lakásba költözésünk során később is rendre előkerült valamelyik szekrény mélyéről egy-egy madzaggal egybefogott kötege a lapnak. Számomra tehát – az elődjével együtt – az Új Magyar Képes Újság maga a legenda, a hagyomány, a kötődésnek egy örök, feloldhatatlan formája. Tausz Imre, Dékány Zsuzsanna, Tóth Lajos neve tér meg az emlékezetembe, mégis – ennyi év múltán is – Herceg János feledhetetlen hangulatú Leányvári levelei jelentik a számomra a hajdani Drávaszög hagyományos világának üzenetét. Mintha az ő hangját hallanám, amikor Micheli Tünde templomfelújítási beszámolójában olvasom: „A nagybodolyaiak Szent Anna tiszteletére szentelt temploma az egyik legrégebbi a régióban. A templomot a török időkben puskaporos raktárként is használták. Egy 1782-es feljegyzésből kiderül, hogy a szilárd anyagból épített isten házát a régebbi templom helyére építették Savoyai Jenő herceg költségén. Az épületet körülvevő temető bizonyítja, hogy a falunak már a középkorban is volt temploma.” A néhai Magyar Képes Újság első száma 1952. március 15-én Zágrábban jelent meg. Lapalapító főszerkesztője Malušev Cvetko – aki a korabeli újságokban Kiss Flórián néven szerepelt – negyed századdal később így emlékezett az indulásra: A horvátországi magyar kisebbségi közösség „igen szétszórt helyiségekben, falvakban él, ott is csak kis csoportokban, erős horvát és szerb környezetben”. A magyar nyelven megjelenő hetilap feladata volt, hogy „összefogásra serkentse a horvátországi magyarokat, és önálló kulturális élet szervezésére biztassa őket”. Így született meg az akkor még 52.000 főt számláló horvátországi magyarok egyenrangú félként történő elfogadásának hivatalos politikai elhatározása, abban az időben, amikor róluk csak mint „szórvány-magyarságról beszéltek Magyarországon és Vajdaságban” is. A Magyar Képes Újság 1982-ig havonta két alkalommal, 1-jén és 15-én jelent meg. Szerkesztősége 1971-ben Zágrábból Eszékre költözött. 1983. január 1-jétől már hetilapként hetente négyezer példányban került az olvasók kezébe. .