Az ember, aki nem olvasta el a saját bejegyzéseit a közösségi médiában

Bármilyen meglepő, Balog Zoltán a kegyelmi botrány előtti években rendkívül aktív Facebook-életet élt, gyakori, sok fényképet tartalmazó bejegyzésekkel (ez a frekvencia azóta minimálisra csökkent, talán érthető okokból). Ezen bejegyzések, bár szellemesnek szántak is találhatók köztük, gyakran inkább eseményekről számolnak be, nemegyszer általános igazságokat is megfogalmaznak. A kegyelmi botrány (eddigi) történéseit a sajtóban rekonstruált szintig ismerve, majd Balog Facebook-bejegyzéseit végigpörgetve nem lehet nem észrevenni azt a megdöbbentő tendenciát, hogy sok helyen egyértelmű instrukciókat találunk arra, hogyan is kellene a kegyelmi botrány kiváltójaként ismert bicskei ügyhöz hasonló esetek megelőzésére törekedni, a már kialakult botrányt hogyan lehetett volna a főszereplők részéről becsületesen kezelni, és végül a kialakult helyzetben az ügy egyes résztvevőinek milyen konklúziókat kell(ene) levonniuk. „Minden körülmény között biztosítanunk kell a fiatalok biztonságát, emberi méltóságát.” Balog 2015. január 8-án írta ezt az előző évi gólyatábori eseményekre reflektálva. Nyilvánvalóan a túlnyomó többségükben már a felnőttkort elért gólyákra megfogalmazott balogi kívánalmak fokozottan vonatkoz(ná)nak a gyermekvédelmi intézményekben élő kiskorúakra is. Ennek a biztonságnak és emberi méltóságnak a biztosítása lett volna a feladata az illetékeseknek, köztük azoknak, akik a bicskei gyermekotthont 2004 és 2016 között felügyelték. A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap szeptember 5-ig kapható 2024/35. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz! Címkék: gyermekvédelem, közösségi média, Balog Zoltán, kegyelmi botrány.