Az izraeli háború és a gazdasági bizonytalanság pörgeti az arany árát

A bizonytalan világgazdasági vagy geopolitikai helyzetekben a befektetők a világ minden táján az arany felé fordulnak, hogy megvédjék vagyonukat az elértéktelenedéstől. Jelenleg az izraeli háború, az orosz-ukrán konfliktus és a kamatvágás a nemesfémet segíti. Az arany ára az idén már több mint 28 százalékos plusznál tart és sorra dönti a rekordotokat. A folyamatos emelkedést több tényező is magyarázza: az erős ázsiai kereslet és a jegybanki készletnövelések, valamint az arany hagyományos, biztonságos menedékhelyként szolgáló értéke szintén megnövelte a nemesfém népszerűségét.Jól jártak az aranyra fogadó befektetők / Fotó: AFPAz orosz–ukrán háború ugyanis már több mint két éve tart, és egyelőre nem látszik, hogy mikor érhetnek véget a harcok. A közel egy éves izraeli háború sem csitul, sőt: immár a Hezbollah és a zsidó állam is egyre hevesebben támadja egymást. Többször felmerült, hogy Irán is belesodródik a harcokba: egy szélesebb körű, az egész Közel-Keletre kiterjedő konfliktus veszélye tovább pörgette a fém kurzusát.Kínában a központi bank rendszeres vásárlásai mellett az átlagemberek körében is aranyláz robbant ki, mivel az évek óta tartó ingatlanpiaci visszaesés és az újabb keletű részvénypiaci gyengélkedés miatt a befektetők egyre jobban érdeklődnek a nemesfém iránt. A kínaiak pedig veszik az érméket, a rudakat és az ékszereket is, hogy megóvják vagyonuk értékét.Fontos, hogy az arany köztudottan nem kamatozik, ezért a Fed kamatcsökkentési ciklusa kedvezően hathat a nemesfémre, mivel a kamatvágás visszafogja a biztos befektetéseknek számító államkötvények hozamát. Az elemzők az év végén további erősödésre számítanak. Mi az aranytartalék?Mivel az arany évezredeken keresztül, békében és háborúban egyaránt megőrizte értékét, a nemesfém egyfajta biztosítéknak tekinthető a válságos időszakokban. Így aztán nem meglepő, hogy a magánszemélyek és az államok is előszeretettel vásárolják. Az aranytartalék az állam (pontosabban a központi bank) által megvásárolt, bel- és külföldön tárolt, fizikai valójában, rúdformátumban létező, a nemzetközi pénzügyi rendszer kockázataitól független nemesfémtartalék.Korábban ez képezte a pénzkibocsátás alapját, egy adott ország mindösszesen annyi valutát bocsáthatott ki, amennyi az aranytartaléka volt, mára azonban ez a funkciója megszűnt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az 1924-es alapítása óta tart aranytartalékot, amelynek állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB az aranyvonaton mintegy 30 tonnát menekített ki az ausztriai Spital am Pyhrnbe. .