Az MNB is beszállt az aranyfelvásárlási versenybe: így áll a jegybank az országok listájában

36 ezer tonna arany – nem egy hollywoodi bankrablásos film kezdete, hanem a világ jegybankjai összességében ennyi aranyat tartalékolnak. Ez felér közel 6 000 hím, felnőtt elefánt súlyával, vagy 1115 kamion össztömegével. Ezen belül az eurózónában (beleértve az EKB-t is) közel 11 ezer tonna aranytartalék állt rendelkezésre, azaz a világ aranytartalékának 30%-a. A jegybankok világszerte folyamatosan alakítják, adják-veszik az aranykészletüket. Régiónk jegybankjai – Lengyelország, Csehország, Szerbia – is vásároltak az elmúlt időszakban aranyat. A nemzetközi trenddel összhangban a Magyar Nemzeti Bank is növelte idén aranykészletét: október elejével az aranytartalékot 94,5 tonnáról 110 tonnára emelte. Ezzel a kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal. Miért fontos a mai nap is az arany mint tartalékeszköz? Hol áll a magyar aranytartalék a régiós, az európai uniós és a világszintű rangsorokban? Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány cikkében ezekre a kérdésekre is választ ad. Aranyat évszázadok óta vásárolnak az emberek és intézmények tartalékolás, befektetés céljából, amely alól nem kivételek a jegybankok sem. A központi bankokra ugyanakkor nagyobb felelősség hárul, mivel ők az országuk számára képeznek és tartanak fenn tartalékot. A jegybanki aranytartalék fizikai formában történő aranyvásárlást jelent, melyet az adott ország központi bankja raktároz el belföldön és/vagy külföldön.