Az Orbán-dilemma

Meggondolatlan okoskodásával igazán kellemetlen helyzetbe hozta a főnökét Orbán Balázs. Emlékezetes, a miniszterelnök politikai igazgatója a múlt héten azt mondta: „Pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált 2,5 évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát…” Miután 2022. február 24-én a területrablás mellett az orosz hadsereg azzal a nyilvánvaló szándékkal támadta meg Ukrajnát, kiemelten annak fővárosát, hogy megdöntse az ország törvényes vezetését, nem lehet másként értelmezni Orbán szavait, mint hogy kapitulációt javasolt volna Kijevnek. És hasonló helyzetben nekünk, magyaroknak is. Azok után, hogy kisvártatva Orbán Viktor hibának nevezte közeli munkatársa szavait – ritka ez tőle –, a Fideszben ideje véget vetni a kutyakomédiának arról beszélve, hogy rosszindulat vagy szövegértési probléma félreérteni Orbán Balázs szavait. Most nem azzal kívánok foglalkozni, hogy az 1956-os forradalmunkat szemen köpő mondatok saját maga és a politikai közössége gondolkodását tükrözik-e, vagy „csak” durva hibáról, rövidzárlatról van szó. Hanem azzal, milyen következményei lehetnek a botránynak. A miniszterelnök gyorsan reagált, ami a helyzet súlyát jelzi, ám korántsem biztos, hogy a feddéssel lezárható a történet. Logikus lett volna, ha Orbán Viktor azon melegében le is váltja a hiba elkövetőjét, hiszen így van a legnagyobb esély arra, hogy nem ég rá a Fideszre a szabadságharcos, szuverenista identitást alapjaiban megkérdőjelező nyilatkozat. Már csak azért is, mert különösen kellemetlen pillanatban jött a botrány: a kormánypárt az új kihívó ellen indít nagyszabású támadást, október 23. is közeleg. Ha nem cselekszik, a miniszterelnök kezét most nem az fogja le, hogy csak azért sem enged az ellenzék követelésének. A karmelitológia nehéz tudomány, kívülről bajos belelátni az orbáni udvartartás, az állampárt viszonyaiba. Bármit jelentsen, Orbán Balázs titulusa probléma: ha a miniszterelnök megválik a politikai igazgatójától, azzal a vezetői képességébe vetett hit is sérül. Ne feledjük: két államfővel már megégette magát. Orbán Balázs pedig nemcsak a stratégiaalkotás miatt fontos szereplője a hatalmi építménynek, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány kuratóriumi elnökeként felfoghatatlan összegű (meglovasított köz)vagyon és kiterjedt oktatási-szellemi hálózat felett diszponál. Az MCC-vel szimbiózisban működő propaganda fórum, a Mandiner és Gulyás Gergely miniszter kiállása jelzi, sokan érdekeltek Orbán Balázs maradásban. Bukása átrendeződést, ütközéseket hozhat a rendszeren belül, ami most nagyon nem hiányzik a miniszterelnöknek. A saját magán aligha gyógyuló sebet ejtett politikai igazgatójának megtartása szintúgy kockázatos. Stílszerűen talán az önkéntes kapitulációjával segítene a főnökén Orbán Balázs. Tőle tudjuk, bőven van fehér zászló a raktárban.