Bárki lesz az amerikai elnök, a Kínával folytatott technológiai hidegháború folytatódik - és mindkét fél számára károkat okoz

Az MI, a kvantumszámítástechnika és a jövő más technológiáinak dominanciájáért folytatott verseny a novemberi amerikai elnökválasztás után még inkább kiéleződhet. A technológiai verseny Kína és az Egyesült Államok számára is károkat okoz, két külön high-tech ökoszisztéma alakul ki hosszú távon. A Donald Trump és Kamala Harris közötti elnökválasztási verseny egy olyan időszakban zajlik, amikor a geopolitikai feszültségek több fronton is fokozódnak. A technológiai verseny a két nagyhatalom között tipikusan ilyen terület. Bident nézik Pekingben az utcán – a technológiai verseny két önálló high-tech ökoszisztémát hoz majd létre / Fotó: AFPWashington és Peking high-tech rivalizálása várhatóan folytatódni, sőt fokozódni fog, függetlenül attól, hogy ki nyeri az amerikai elnökválasztást – vélik elemzők, akik szerint a további feszült amerikai–kínai kapcsolatok alaphangja már megvan. Donald Trump korábbi elnök dicsekvése, miszerint „dollármilliárdokat” vett el Kínától a legkülönbözőbb kínai importtermékekre, köztük hi-tech berendezésekre kivetett vámok révén, arra utal, hogy magasabb vámok jöhetnek, ha ő nyeri a Fehér Házat. Persze Kamala Harris alelnök, demokrata elnökjelölt se maradt adós az ígéretekkel: Amerika – és nem Kína – nyeri meg a 21. századi versenyt, globális vezető szerepünkről nemhogy lemondanánk, de megerősítjük azt – jelentette ki. A jelöltek megközelítése az alkalmazandó eszközökben lehet eltérő, az azonban biztos, hogy a Peking és Washington közötti gazdasági hidegháború továbbra is súlyosan befolyásolja majd a nemzetközi gazdasági és geopolitikai feszültségeket – értékeli a helyzetet a South China Morning Post. A tudományos és technológiai áttörések központi szerepet játszanak majd a 21. század geopolitikai helyzetében, valamint az USA és Kína globális hatalmi törekvéseiben– mondta a lapnak Sourabh Gupta, a washingtoni Kína–Amerika Tanulmányok Intézetének vezető szakpolitikusa. Ugyanakkor hozzátette, hogy az amerikai–kínai kapcsolatokban egyelőre nincs benne egy olyan klasszikus hidegháborús helyzet létrejötte, mint amilyen a 20. század második felében Washington és Moszkva között zajló átfogó, zéróösszegű rivalizálás volt. Az azonban érezhető, hogy „egy hidegháborús stílusú, zéróösszegű játszma telepszik bele a holnap csúcstechnológiai és fejlett feldolgozóiparának uralmáért folytatott versenyükbe”.Szankció szankció hátánAz USA évek óta szigorítja a Kínával folytatott technológiatranszfert, megtagadva a kínai technológiai termékek piacra jutását, és mindkét irányban visszaszorítva a technológiával kapcsolatos beruházásokat. Így például a Huawei és a ZTE távközlési berendezéseket gyártó óriáscégeket a Trump-kormányzat idején kitiltották az Egyesült Államokból a kínai kormánnyal és hadsereggel való állítólagos kapcsolataik miatt.