Beállt a sorba a renitens szakszervezet és aláírta a bérmegállapodást

Hosszú közleményben magyarázza a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezetője, hogy idén miért írta alá a bérmegállapodást, ami szerinte leginkább az uniónak köszönhető. Idén a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke is aláírta a 3 évre szóló, jövőre 9 százalékos minimálbér- és 7 százalékos garantált bérminimum emelést garantáló megállapodást. Zlati Róbert elnök sajnálja, hogy a gazdasági helyzet nem kellően stabil ahhoz, hogy a munkáltatói oldal nagyobb ívű korrekciót is vállaljon – olvasható a MASZSZ közvetlenül az aláírási ceremónia után kiadott közleményében. Fotó: Czinege Melinda Zlati Róbert szerint még ilyen mértékű emelésekről sem lehetett volna megállapodni, ha nem lenne az EU-s minimálbér irányelv, amelyre tekintettel a szociális partnerek által támogatott módon kormányrendeletbe került, hogy a minimálbér mértékének 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.A jelenleginél kiszámíthatóbb gazdasági környezetben is kockázatos a feleknek 3 évre előre kőbe vésni a béremelési számokat, a szakszervezetek mégis többet reméltek a most kialkudottnál– mondta a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy ez azonban nem azt jelenti, hogy elégedettlenek lennének, hiszen úgy látják, hogy az egyezség egy nagyon jó célt szolgál, és ilyen mértékű emelésről nem lett volna szó, ha nem létezik a korábban említett európai minimálbér megállapodás, amelyet a magyar jogrendszerbe is át kell ültetni.Zlati Róbert arra is felhívta a figyelmet, hogy az átültetési határidő egyébként november 15-én lejárt, a magyar kormány egy kormányrendelettel azonban csak félig teljesítette a feltételeket. "Az megnyugtató, hogy legalább a közvetlenül a munkabérhez kapcsolódó előírások bekerültek határidőre a hazai rendszerbe. Az is előrelépés – de legalábbis változás –, hogy a minimálbér-megállapítás konzultatív fórumaként a rendelet a korábbi megállapodásos alap helyett a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fórumát (VKF) jogszabályi szintre emeli, aminek köszönhetően az egyeztetések jogilag erősebbek lettek" – magyarázza a változás pozitív elemeit. MASZSZ elnöke szerint azonban ezzel az előírtaknak legfeljebb a fele teljesült, így még hátra van a hazai átültetési eljárásból az irányelv egyik fontos kitétele, a munkahelyek kollektív szerződéssel való lefedettségének drasztikus növelése. A szövetség elvárja, hogy készüljön egy növelést célzó cselekvési terv, amihez a kormány vegye figyelembe a szociális partnerek szakmai véleményét.