Beköszöntött a hideg idő –törekedjünk az energiamegtakarításra

„Így szigeteld az ajtód! Védekezz a huzat, bejövő hideg ellen!” – ilyen és ehhez hasonló felhívások bukkannak föl az internetes oldalakon, rábeszélve az olvasókat a különféle szigetelési módokra a hideg idők beköszöntével.  Többnyire piaci- és reklámfogások ezek, azonban azt mégis jól mutatják, hogy bizony baj van épület-és lakásállományunk „hőmegtartó” képességével.Mert baj van, úgy tűnik hiába írtam már többször is erről a problémáról, az energiatudatosság csekély lángon pislákol ma még hazánkban, a bajok tehát velünk maradtak, amiknek több összetevője van. Érdemes ismét számba venni ezeket, és a megoldási javaslatokat is, mert ha csak negyedére-felére is csökkenne ezen az őszön-télen az elpocskolt energia, mindnyájan jobban járnánk.Beköszöntött a hideg idő –törekedjünk az energiamegtakarításra / Fotó: ShutterstockA kiindulópontom az, hogy az energiatudatosság kérdése döntő tényező a mai világban, mely szorosan kapcsolódik a fenntarthatósághoz: a fenntartható fejlődés, a városfejlesztés alapvető feltétele az energiahatékonyság, a természeti erőforrások gazdaságos kihasználása, melyhez elengedhetetlen az épületek energiahatékonyságának javítása. Jelenleg Magyarországon az összes energiafogyasztás negyven százaléka épületeinkben történik, ezek kétharmada a fűtés és a hűtés számlájára írható. Magyarország gazdasági növekedését hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely legkisebb költséggel és legnagyobb társadalmi és éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható építése, felújítása és üzemeltetése terén javítható. A hazai mintegy négymillió lakást kitevő állománynak legalább a fele sajnos nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, és ez érvényes családi házakra, társasházakra és panelépületekre egyaránt; a középületek esetében az arány még rosszabb. Tehát egyre fontosabb, hogy a megtermelt energia minél hatékonyabban kerüljön felhasználásra, különös tekintettel a világban zajló folyamatokra, azon belül is az energia piac állapotára, kedvezőtlen irányára.A második alapfelvetésem a következő: felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar lakosság még nem kellően motivált az energia észszerű felhasználásában – nálunk az épületek energiafelhasználása mintegy kétszerese az indokoltnak.