Bezárt a kedvenc boltja? – mutatjuk, miért

Tavaly év végéhez képest 3600-zal csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma – derült ki a KSH adatsorából. A boltok fogyása nem új keletű, több éve tartó folyamat. Ezzel együtt Magyarország kiskereskedelmi hálózata továbbra is az egyik legelaprózottabb a kelet-közép-európai régióban. Élelmiszerüzletből tavaly év végéhez képest 940-nel volt kevesebb Magyarországon, de már tavaly év közben is nagyjából ugyanennyivel csökkent ezeknek a boltoknak a száma. A boltok száma is csökken, és az alapterületük is, de nem minden fajtáé / Fotó: Galdric PSLeginkább az élelmiszer jellegű vegyes és élelmiszer-, italboltok száma apadt az eltelt fél évben, eközben nagyon stabilak a pékségek és a halszaküzletek. Csak néhány tűnt el belőlük fél év alatt. A nem élelmiszer jellegű üzletek száma csökkent jobban, itt az olvadás több mint 2500 volt. Ebből csaknem 700-at a ruházati szaküzletek eltűnése jelentette. Minden kategóriában tízes, százas nagyságrendben tűntek el boltok,talán a legstabilabb a játék, a virág, a kedvtelésből tartott állatok és a műszaki cikkek szaküzleteinek területe volt,ezeknél kevésbé apadt a boltok száma. Az állatgyógyászati üzletszám viszont nőtt, de országosan így is alig van több 200-nál. Kiskereskedelmi üzletből 3400-al volt kevesebb tavaly év végéhez képest, a maradék kétszázat az autóalkatrész-üzletek tették ki, így jön ki a 3600-as üzletszámcsökkenés.Boltok száma: mi a trend?A helyzet azonban az, hogy ez nem meglepő, hiszen már tavaly, tavalyelőtt, sőt az előtt is hasonló számban tűntek el boltok a piacról. Ez nem feltétlenül az elmúlt időszakban tapasztalt kiskereskedelmi forgalom csökkenésnek a következménye, sokkal inkább arról van szó, hogy a magyar kiskereskedelmi szerkezet nagyon töredezett volt. A kelet-európai „tömb” sok apró bolttal volt tűzdelve, nem alakultak ki egész országot lefedő kereskedelmi láncok, a szövetkezetek pedig nagyon aprócska boltokat működtettek. Ez a szerkezet alakult át a 2000-es évek elejére úgy, hogy a forgalom felét a kis üzletek, a felét pedig a nagy láncok adták. Ez az arány ma már a nagy láncok felé billent, de a kis üzletek (különösen az élelmiszer-kereskedelemben) még releváns kategóriát alkotnak,elég csak a nagy vidéki hálózatot működtető Coop boltokra gondolni. A vidéki nagyvárosokban pedig továbbra is erősek a kis alapterületű butikok és szaküzletek. Bár számuk kevesebb, mint a fővárosi ilyen jellegű üzleteké, arányaiban erősnek számítanak.