Bezzegmagyarország: minden hatodik uniós állampolgár kitett a szegénységnek, hazánk az éltanulók között

Az Eurostat decemberi adatközlése szerint 2023-ban az uniós állampolgárok több mint 16 százalékát fenyegette  elszegényedés. Ehhez képest Magyarországon ez az arány átlagosan mindössze 13 százalék volt. Érdemes azt is megjegyezni, hogy hazánk 8 régiójából 4-ben egy számjegyű a szegénységnek kitettek aránya, míg a bezzegországnak tartott Romániában csupán a fővárosról, Bukarestről mondható el ugyanez. Az Eurostat által használt módszertan szerint az általuk vizsgált szegénységi ráta azon emberek aránya, akiknek a rendelkezésre álló ekvivalens jövedelme (a szociális transzfer után) nem éri el a szegénységi küszöböt, amely a szociális jövedelmek utáni nemzeti medián ekvivalens jövedelem 60 %-a. Ez a mutató nem a gazdagságot vagy a szegénységet méri, hanem az ország más lakosaihoz képest alacsony jövedelmet, ami nem feltétlenül jelent alacsony életszínvonalat. A tartós szegénységi ráta azt mutatja meg, hogy a lakosság hány százaléka él olyan háztartásban, ahol a rendelkezésre álló ekvivalens jövedelem a tárgyévben és az azt megelőző három évből legalább kettőnél nem érte el a szegénységi kockázati küszöböt. Az adatsorból kiderül, Európa 26 százalékában egy számjegyű a szegénységi mutató, ebből 4 Magyarországon van, továbbá Pest vármegyében éppen csak ezt meghaladó, 10,2 százalékos a mutató. Ennél jóval magasabb mutatókat tapasztalhatunk a Bukaresten kívüli Romániában. Az ország észak-kelti és dél-nyugati részében minden harmadik embert szegénység fenyegeti. Kirívóak az egyenlőtlenségek Olaszországban, amely Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő régióit adja, illetve Németország is kettészakadt. Az ipari központnak számító Észak-Rajna-Vesztfália és Alsó-Szászország tartományok környékén található régiók többségében az EU-s átlag feletti a szegénységnek való kitettség. Forrás: Eurostat, Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher.