Bóka János: A patrióták lesznek az új európai többség középpontja

Az idei év az európai politikai változások jegyében telt, Magyarország EU-elnöksége pedig számos jelentős eredményt hozott, köztük a Patrióták Európáért mozgalom megerősödését és a jobboldali erők átrendeződését az Európai Parlamentben. A brüsszeli politikai dinamika átalakulása, a migráció és az ukrajnai konfliktus kezelésében tapasztalható elmozdulások mind azt mutatják, hogy a változás iránti igény egyre erősebb az uniós intézményekben. Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Magyar Nemzetnek adott interjújában értékelte az elmúlt évet és Magyarország szerepét a folyamatok alakításában. – Hogyan látja, milyen irányba mozdult el az európai politika 2024-ben, különösen a magyar érdekek szempontjából?– Az elmúlt esztendő az átmenet éve volt az európai és a világpolitikában egyaránt, és minden átmenet magában rejti a változás lehetőségét. 2024 rávilágított, hogy Európában szükség van a változásra, megmutatta a változás iránti egyre erősebb igényt, és a valódi változást képviselő európai politikai erő is testet öltött. Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban az év elején rajtunk kívül szinte mindenki arról beszélt, hogy a csatatéren kell a megoldást keresni, ma már a tűzszünetnek és a béketárgyalásoknak is befolyásos támogatói vannak. Az év végére a migráció kérdésében a tagállamok többsége a magyar álláspontot tette magáévá. Az idén nyáron megtartott európai parlamenti választásokat követően az Európai Parlamentet eddig uraló néppárti–szocialista–liberális–zöld koalíció jelentősen meggyengült, és új, markánsan jobboldali pártcsaládok alakultak. Politikai szövetségeseink látványosan megerősödtek Franciaországban, Csehországban és Ausztriában, és ma már szinte minden tagállamban tényezőnek számítanak. Az amerikai választások is változást hoztak: a brüsszeli elit mozgását alapvetően meghatározó és politikai ellenfeleinket masszívan támogató demokraták kizuhantak a hatalomból.