Conan Vilmos bérháza

Szabadka a szecesszió városa. Európához viszonyítva is jelentős számú, több mint száz szecessziós épület és családi ház gazdagítja a város építészeti örökségét. Legtöbbje védelem alatt áll. Sorozatunkkal ezeket az ingatlanokat mutatjuk be, és adunk betekintést jelenlegi állapotukba. Sokan csak Csáth Géza házaként emlegetik azt az impozáns ingatlant, amely a Petőfi Sándor utca sarkán áll. Ezen a telken már 1778-ban is egy földszintes ingatlan volt, ám hatvan évvel később két szomszédos házból alakult egy nagy belső udvaros bérházzá. Az általunk Fasizmus áldozatainak tereként ismert, ám a Szabadkai Községi Képviselő-testület 2003-as határozata alapján Szent Teréz térre ma is az állami fogászat kapuja nyílik. Kezdetben Vojnich József özvegyének tulajdonában volt az ingatlan, majd Joó Nándoré lett. A földbirtokos több ízben is felújításokat eszközölt ki az épületen, többek között két melléképületet építtetett, melyben katonaszobát is kialakítottak. Ez a jól ismert hajdani Törley-ház közvetlen szomszédságában épült fel. 1883-ban egy konyhát is épített a Teréz tér felőli oldalon. E két utóbbi tervet Kocka Géza készítette. Az ingatlan homlokzatvonala teljesen lezárta a Petőfi Sándor utcai részt, és stílusirányzatban klasszicista házról lévén szó rendkívül jól illett a mellette álló Budai- és Törley-házhoz. Az ingatlan már így is túl volt hat felújításon, ám Joó fia, miután megörökölte apjától az épületet, ismét egy nagyra törő tervet szeretett volna kieszközölni. Az volt a szándéka, hogy a földszintes házrészt összekösse az emelettel rendelkező résszel, és ebben az összekötött részben kereskedéseket alakítson ki. Sajnos nem maradtak feljegyzések arról, hogy ezt sikerült-e kiviteleznie, hiszen a következő adat 1924-ből származik, amikor már az épületet ketté osztották, és új tulajdonosa Conan Vilmos gyáros volt, akiről végül el is nevezték az ingatlant. Váczi István tervei alapján alakította emeletes házzá ezt a sarki épületet. A földszinti részben üzlethelyiségek kaptak helyet, az emeleten pedig egy kétszobás lakás, amely rendelkezett előszobával, külön öltözővel és fürdőszobával. A ház ekkor nyerte el ma is ismert külsejét. A díszítő ornamentikák tükrözik a korábbi stílusirányzatok tiszteletét, a precízen kidolgozott domborművek a nyílászárók felett és alatt. A műépítész az eklektikára támaszkodott, sok újdonságot is alkalmazva, mint például a dúsított vakolatot, amely tartósabb volt, mint az addig használt anyagok. Ez az anyag csak 1930 után, a modernizmus terjedésével lett igazán jelentős. Az ingatlan leghangsúlyosabb része a lekerekített sarok. A három ablakos kirakat, fent pedig az oszlopokkal ellátott dekoratív erkély adja meg az épület fennkölt varázsát. Ez a rész láthatóan kiugrik, ezzel is kiemelkedve a homlokzat síkjából. Két nagykapus bejáraton keresztül közelíthetjük meg a belső átriumot, melyeket anno kocsibejáróként használtak. A beltér falainak gazdag festése is a tulajdonosa vagyoni színvonalát és társadalmi rangját tükrözi. Bérház lévén hajdanán Csáth Géza, született Brenner József és családja is élt ebben az épületben, melyről tábla is tanúskodik az épület oldalán. A későbbiekben évtizedekig a Szabadkai Egészségház használta az ingatlant. Volt mentőszolgálat is, később pedig rendelő, igazgatóság és fogászat. A 2022 áprilisában hatályba lépett bírósági határozat alapján a Petőfi Sándor 7-es szám alatt található épület a továbbiakban nem a Szabadkai Egészségházé, hiszen visszakerült régi tulajdonosához. A visszaszolgáltatás miatt az Egészségügyi Központ Fogorvosi Szolgálata és az Általános Orvosi Szolgálat is átszervezésre került tavaly júliusban. Jelenleg a fogorvosi rendelők az egykoron ehhez az épülethez tartozó Fasizmus áldozatainak tere 16-ban kaptak helyet, míg az igazgatóság és az általános orvosi rendelő más épületbe költözött. Az ingatlan műemlékvédelem alatt áll. Az épület az 1900-as években bérházként működött / Molnár Edvárd felvétele.