Családpolitika: a Wall Streetről is látszik a magyar modell

Bajban vannak a fejlett országok. Még ott sem születik elég gyerek, ahol bőkezű a családpolitika. A Wall Street Journal címlapos sztoriban ismerteti a magyar modellt, ahol többet költenek a családra, mint a hadseregre. Több amerikai születne, ha a gyermekvállalást 150 ezer dolláros olcsó hitellel, támogatott kisbusszal és élethosszig tartó jövedelemadó-mentességgel honorálnák, az olcsó gyermekgondozás, az extra nyaralás és az ingyenes termékenységi kezelés mellett? – teszi fel a kérdést a Wall Street Journal, s a tőzsdei lap az európai családtámogatás tapasztalatai alapján meg is előlegezi a választ, hogy valószínűleg nem. Az ENSZ statisztikái szerint Európa teljes népessége csökkent a világjárvány idején, s jó úton halad afelé, hogy 2050-re 40 millióval zsugorodjon.Vajon segít a családtámogatás? / Fotó: ShutterstockBababónuszt és ingyenes mesterséges megtermékenyítést ígérnek az elnökjelöltekA születési ráta a hatvanas évek óta csökken a fejlett világban. Ám ez a trend súlyosabban és gyorsabban sújtott le Európára, mint azt a demográfusok várták – előrevetítve az Egyesült Államok termékenységi rátájának az elmúl tévekben tapasztalt hirtelen csökkenését.A születési ráta trendfordítása világszerte nemzeti prioritássá vált. Pekingben már feltűnt az elemzők horizontján egy félmilliárdos Kína képe,  de Putyinnak is szembe kell néznie azzal, hogy az orosz birodalom legnagyobb ellensége a demográfia. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban is elnökválasztási kampánytéma a családpolitika reformja. A demokrata Kamala Harris 6 ezer dolláros bababónuszt ígért, míg a republikánus Donald Trump meglebegtette az ingyenes in vitro megtermékenyítést és a szülők adókedvezményeit.Többet költenek a családra, mint a hadseregreEurópában és a demográfiai kihívásokkal küzdő ázsiai országokban, például Dél-Koreában és Szingapúrban egy generáció óta pazar szülői juttatásokkal küzdenek a demográfiai apály ellen. Ennek ellenére, szinte minden korcsoportban, az összes jövedelmi szinten és bármilyen iskolázottság mellett is csökken a termékenység.   Két európai ország több forrást fordít a családokra, mint szinte bármely más nemzet: Magyarország és Norvégia.  Míg az Egyesült Államok a GDP 1 százalékát költi családtámogatásra a gyermekek adókedvezményei és az alacsony jövedelmű amerikaiakat célzó programok révén. Addig, mind Magyarország, mind Norvégia a GDP több mint 3 százalékát fordítja a családok támogatására irányuló különböző programokra, többet, mint amennyit a hadseregükre költenek. Magyarország családpolitikára fordított kiadásai az elmúlt években meghaladták a GDP 5 százalékát. Ám a bőkezű támogatások ellenére Magyarországon 1,5, Norvégiában 1,4 gyermek jut egy nőre, ami messze elmarad a 2,1-es reprodukciós rátától, ami a népesség stabilan tartásához szükséges. .