Csobánka összefogott: nem akarnak környezetpusztítást és szemétlerakót a szomszédjukba

Keskeny úton megyünk Csobánkáról Pilisvörösvár felé, az egyik kanyarból kihajtva szemből épp személyautó előzi a másikat, lassítanunk kell. Szerencsére nem történik nagyobb baj, de a volánnál ülő Szabó Bea mégis aggódva mondja, hogy képzeljük el ezt a jelenetet ezen a szűk úton, csak éppen teherautókkal. – Pont az előtt a kanyar előtt vagyunk, ami a Vörösvári úton a mai napig a legveszélyesebb! – meséli, miközben máris megérkezünk úti célunkhoz: Csobánka valamikori dolomitbányájához. Ezt nyitná újra egy piliscsabai vállalkozó, akinek tervei szerint egy hároméves, robbantásokkal járó, napi tízórás kitermelési időszakot évtizedes rekultivációs folyamat követne. Ennek során évente közel negyvenezer köbméter építési hulladékkal töltenék fel a jelenlegi, majd kibővített bányagödröt. Ide jönnének a bányanyitást tervező vállalkozó által benyújtott hatástanulmány szerint azok a 20–40 tonnás autók, amik a dolomitot a kijelölt útvonalon, majd az inert hulladékot 10 éven át bármelyik irányból szállíthatnák. A Budapest agglomerációjában elhelyezkedő falu nem volt soha bányásztelepülés, holott a környékén két helyen is zajlott a fejtés. A most újranyitni tervezett, egykori tsz-melléküzemágként funkcionáló dolomitlelőhely is olyan régen bezárt már, hogy pontos időpontját még az sem tudta elárulni, aki valaha ott dolgozott. • Mit mond Vitályos Eszter kormányszóvivő, hogyan fog tiltakozni?• Mire hivatkoznak a civilek, amikor a bánya újranyitása ellen érvelnek?• Miért hoztak létre riadóláncot? Címkék: Natura 2000, Vitályos Eszter, Csobánka, dolomitbánya.