Csőben száguld a profit: jó befektetés a metrórészvény?

Tőzsdei privatizációra készül a japán kormány, amely a Tokyo Metro társaságban lévő részesedését csökkenti, hogy a természeti katasztrófák helyreállítási munkáira felvett kölcsönöket törleszteni tudja. A metrórészvény befektetői megítélését számos tényező befolyásolja pró és kontra. Az utóbbi fél évtized legnagyobb tőzsdei attrakciójára készül a tokiói tőzsde, ahol a helyi metróüzemeltető társaság részvényeivel október 23-án kezdik meg a kereskedést. A kormány 320 milliárd jen, azaz csaknem 2,4 milliárd dollár értékben ad el saját részesedéséből, az ajánlatokat az 1100-1200 jenes sávba várják, a metrórészvény bevezetési árának meghatározására jövő kedden kerül sor. A tokiói metrórészvény kilátásai is kedvezőek, noha az állami befolyás nagysága visszatartó erő lehet / Fotó: Hans Lucas via AFPAz elsődleges tőzsdei bevezetés (IPO) sikere szempontjából számos fontos és mérlegelendő körülmény merül fel, mindkét irányban. A Tokyo Metróban a kormány az állami pakett nagyságát csökkenti, de úgy, hogy tulajdonrésze a mai 53,4 százalékról ne csökkenjen 50 százalék alá. A metrórészvény kockázataival sem át tisztában lenniA másik nagyrészvényesnek, a főváros önkormányzatának 46,6 százaléka van a húsz évvel ezelőtt alapított cégben. Érdekesség, hogy a legutóbbi, 2016-os vasúti privatizációkor nagyobb volt a bizalom, akkor a befektetőkhöz került át a teljes állami csomag.Ez az egyik oldalról biztonságot jelent, a másik oldalról viszont azt a kockázatot is vállalni kell, hogy az állam a szabályozói jogosítványai révén beavatkozik a piaci folyamatokba. Például azzal, hogy a jegyárakat befagyasztja. A jelenlegi szabályozás korlátozott mértékű tarifaigazításokat engedélyez a metróüzemeltető számára. A kormányt egyébként törvény kötelezi arra, hogy legkésőbb 2028. márciusáig kezdje meg a privatizációt, hogy az abból befolyó összeggel a 2011-es tohokui földrengés és szökőár után felvett kölcsönöket törleszthessék. A másik negatívum, hogy a Tokyo Metro számára nem engedélyezik a részvény-visszavásárlási programokat, amelyekkel szükség esetén a cég árfolyamát és a befektetői érdeklődést is fenn lehet tartani. Harmadikként a magas, és egyre növekvő eladósodottságot említi elemzésében a Reuters. Ahogy a metró, úgy  kockázatok is felszínre bukkannak /Fotó: AFPA privatizáció ezen nem segít, hiszen nem jár új részvények kibocsátásával, a beérkező források pedig rögtön tovább is áramlanak az államkasszába. Ráadásul az adósságállomány a folyamatban lévő nagyívű bővítési projektek fényében tovább nő, egészen 2030-ig erre lehet számítani. .