Dél-Európának elege van a turistákból – újabb korlátozásokat vezetnek be

A vízhiány, a túlzsúfolt utcák és az emelkedő lakhatási költségek dühítik a helyieket. A mediterrán térség a turizmus visszaszorítására törekszik – hiába belőlük élnek. Rómának, Barcelonának és Athénnak elege van a nyaralókból. A helyi lakosságnál betelt a pohár, a turizmus hiába hoz meghatározó bevételt országuknak, a zsúfoltság és az egyre romló lakhatási körülmények miatt sorra hozzák a korlátozásokat. Zsúfolásig megtelt Barcelona tengerpartja – a helyieknek már elegük van a turizmusból / Fotó: guss.95A koronavírus-járvány sok helyi lakosnak szívesen látott felüdülést jelentett az ideérkező utazók tömegei elől, a kellemetlenkedő turisták most ismét az idegeikre mennek. Olyannyira, hogy a helyiek és a tömegturizmus-ellenes aktivisták Spanyolország, Olaszország, Portugália és Görögország különböző városaiban az utcára vonultak – közülük néhányan vízipisztollyal és matricákkal felfegyverkezve utasítják rendre a randalírozó turistákat.A tiltakozók szerint a túlzott turizmus felhajtja a lakásárakat, felgyorsítja az elszegényedést, és tovább apasztja a már amúgy is szűkös vízkészleteket. Az olyan aszály sújtotta városi központokban, mint Barcelona, a turisták jóval több vizet fogyasztanak, mint a helyi lakosok. A kiszáradt Szicíliában számos város a vízhiány miatt már nem is fogad turistákat.A helyieknek lehet, hogy nem, de a GDP-nek jót tesz a turizmusA kormányok a maguk részéről kevésbé hajlanak a radikális korlátozásokra. Számos uniós ország, különösen a dél-európai országok számára a turizmus a gazdaság egyik legfontosabb pillére: Horvátország esetében 11,3 százalék, Portugália, Görögország, Spanyolország és Olaszország esetében pedig 6–8 százalék közötti a turizmus részaránya a GDP-ben – írja az Allianz elemzése.Miután a járvány két évre szinte teljesen befagyasztotta a turizmust, az utazni vágyók „bosszúturizmusba” kezdtek – kényszerűen elhalasztott nyaralásaikat pótolják be. Részben a turizmusnak köszönhetően Spanyolország, Portugália és Görögország – amelyek sokáig a nagy európai gazdaságok sereghajtói voltak – 2023-ban az EU többi országát is felülmúló gazdasági növekedést hoztak össze.  Az egész blokkban 0,5 százalékkal nőtt a GDP, Portugália, Görögország és Spanyolország gazdasága 2 százalék feletti ütemet ért el.  Forró városok, forrongó indulatokJúlius vége felé mintegy 20 ezer turizmusellenes aktivista gyűlt össze Palma de Mallorcán, követelve, hogy változtassanak a turisztikai modellen, amely szerintük árt a Baleár-szigeteknek, amelynek három fő szigete Mallorca, Menorca és Ibiza. A szigeteken 2023-ban 14,4 millióra emelkedett a turisták száma – ez egészen megdöbbentő tömeg az 1,2 millió lakosú szigetek számára.