Digitáliskompetencia-fejlesztés az oktatásban

A digitális kompetencia fejlesztése kiemelten fontos, hivatalos oktatási feladat. A mai kor diákjai a holnap munkaerőpiacának akkor válhatnak sikeres résztvevőivé, ha a hivatásukhoz szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításán túl, digitális készségeik és konstruktív gondolkodásuk is megfelelően fejlődik, amivel képesek lesznek alkalmazkodni a jövő kihívásaihoz.Digitáliskompetencia-fejlesztés az oktatásban / Fotó: AFPAz elmúlt időszak fejlesztései révén ma már uniós szinten a tagországok középmezőnyébe tartozik Magyarország népességének digitális készségszintje. 2023-ban a 16–74 évesek 59 százaléka rendelkezett legalább alapszintű digitális készségekkel, ami egyrészt meghaladta az uniós átlagot (56 százalék), másrészt csaknem elérte az uniós Digitális Évtized Szakpolitikai Program végére, 2030-ra kitűzött 60 százalékos hazai célt. A digitális készségek összes dimenziójában (információ, kommunikáció, tartalomkészítés, biztonság, problémamegoldás) jelentős előrelépés történt mind abszolút értelemben, mind a tagországok rangsorában. Ezen belül a legnagyobb fejlődés a digitális tartalomkészítés és az internetes biztonsági ismeretek területén ment végbe. A két évvel korábbi eredmény szerint a népesség 51 százaléka nem érte el ezt az átlagos alapszintet, azonban a digitális lehetőségeket rutinszerűen használók és az ezeket nem alkalmazók közötti digitális szakadék áthidalására irányuló erőfeszítések következtében csaknem 10 százalékponttal javult az arány.A legalább alapszintű digitális készségekkel rendelkezők aránya a fiatalabb korcsoportokban magasabb: a 16–24 éveseknél 77 százalék, míg az idős, 65–74 évesek esetén 28 százalék volt 2023-ban, és minden korcsoportban jelentős fejlődés ment végbe az előző, 2021-es felmérés eredményeihez képest. A digitális kompetenciákra fókuszáló felnőttképzési programok terjedése mellett a koronavírus-járvány is hozzájárulhatott ahhoz, hogy sokakban felmerült a digitális készségek fejlesztésének igénye. Figyelemreméltó, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében 83, míg a tanulóknál 85 százalékra nőtt a legalább alapvető digitális felkészültségűek hányada, ami amellett, hogy hozzájárul a munkaerőpiaci versenyképességük növeléséhez, egyben rávilágít az oktatás fontosságára is.