Donald Trump és az orosz kapcsolat

A vendéglátó-ipari, szerencsejáték-piaci, valamint építőipari konglomerátumokat főként a keleti partvidéken csaknem kivétel nélkül orosz hátterű vállalatok birtokolják Amerikában. Így korántsem minősül megalapozatlan kijelentésnek, hogy Trump minapi sikere mögött vélelmezhetően az amerikai belgazdaság húzóágazatainak sorát domináló orosz befektetői körök állhatnak. Ezen – még a regionális alvilágot is alávető – a néhai KGB-hez ezer szálon kötődő hálózat aktív háttérbázist biztosított az elmúlt szűk évtized során Trump számára. Mindezen túlmenően számos csekélyebb súllyal bíró államot is sújt a KGB utódszervek globális aktivizmusa. Az alábbi írás a (Trump vezette) republikánusok részéről meglepő könnyedséggel megnyert amerikai elnökválasztás apropóján közelít a világpolitikához; másként, mint az intellektuális fősodor. Trump győzelme ugyanis önmagában korántsem értelmezhető, hiszen az elnöki poszt megszerzésén túlmenően váratlanul még a Kongresszus mindkét házában is többséghez jutó republikánusok kimagasló eredménye beleilleszkedik a hazájuk legutóbbi törvényhozási választása alkalmával fennállásuk óta a legnagyobb mandátumarányt realizáló osztrák és francia szélsőjobb előretörésével fémjelzett, valamint a posztszovjet társadalmakat végletekig megosztó (legutóbb a moldáv és a grúz voksolás során is megjelenő) külpolitikai orientációs törésvonallal szegélyezett radikalizálódási megatrendbe. Nem kell varázsgömbbel rendelkeznünk ahhoz, hogy meglássuk: a szélsőségességre hajlamos újjobboldal látványos felívelését eredményező – korántsem spontán – globális tendencia mögötti financiális és intellektuális háttérként világszerte a KGB utódszervezete áll.