Döntési csapdába szorult az akadémia

Azzal, hogy a Magyar Tudományos Akadémia múlt heti rendkívüli közgyűlésén igent mondott a kormány ajánlatára, lemondott az utolsó szálról is, ami a magyar tudomány legfontosabb intézményrendszeréhez kötötte. Így fogalmazott a sürgősséggel összehívott közgyűlés döntéséről a Hírklikknek a neve elhallgatását kérő akadémikus. Előzőleg ugyanis a parlament kormánytöbbsége elfogadta az úgynevezett HUN-REN törvényt, amely többek között az akadémiai ingatlanvagyont is érinti. A rendkívüli közgyűlés három és félórás „kemény” vita után – szerény többséggel, de – belegyezett, hogy eladják a korábbi tudományos intézeteik által használt, az értékbecslők szerint legkevesebb 130 milliárdot érő vagyontárgyaikat a kormány által kínált 80 milliárd forintért.  A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) „kiüresítése” 2019. március 8-án kezdődött. Akkor az MTA és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tárgyaló delegációja – Lovász László elnök és a miniszter, Palkovics László, aki maga is akadémikus – a tárgyalás végén közös nyilatkozatot írt alá, amelyben Magyar Tudományos Akadémia tudomásul vette az Orbán-kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézeteinek hálózata az akadémia szervezetén kívül kerül. A megállapodás része volt, hogy az MTA kutatóintézet-hálózata által használt, illetve működtetett vagyon egyelőre az MTA tulajdonában marad, mert akkor még egyik félnek sem volt elképzelése arról, hogy az érintett vagyonelemek ebben az új konstrukcióban milyen jogcímen, és kiket illessenek meg a jövőben. .